2020. július 7., Apollónia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem ismerjük eléggé, mégis alkalmazzuk

A nanotechnológia dinamikus fejlődésének köszönhetően manapság az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskéket tartalmazó termékekkel. Ám arról, hogy ezek a nanoanyagok a környezetbe kerülve milyen kockázatokat rejtenek magukban, a széles körű felhasználás ellenére csak lassan bővülnek az ismereteink.

Bár biztosan lehet tudni, hogy a legtöbb nanoszemcsés anyag közvetve és közvetlenül is bekerülhet a talajba és a talajlakó szervezetekbe, a lehetséges mellékhatásokkal és környezeti kockázatokkal csak az elmúlt évtizedben kezdtek el foglalkozni a kutatók – írja az Origo.

A szükséges laboratóriumi vizsgálatok ráadásul korántsem egyszerűek, mivel a nanoméretű anyagok hatásait nagyon sok faktor befolyásolhatja. A lehető legtöbb ilyen faktort igyekeznek figyelembe venni a SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszékének ezzel foglalkozó kutatói is. Kiss Lola Virág, a SZIE Biológiatudományi Doktori Iskola doktorjelöltje például kutatásai során rámutatott, hogy

a különböző nanorészecskék nemcsak külön, de egy időben is bekerülhetnek a talajba, a keveredés hatására pedig új anyagkombinációk jöhetnek létre, amelyek hatását szintén meg kell ismernünk.

A kísérletek során kiderült, hogy a különböző szemcseméretű (15 és 140 nm-es) cink-oxid részecskék 50-50 százalékos keveréke szinergikusan ártalmasabb lehet, mint a két vizsgált anyag külön-külön jelentkező hatásainak összege. Mindez arra utal, hogy többféle anyag és anyagváltozat – pl. egyazon szennyező más szemcseméretű részecskéinek – együttes jelenléte esetén a környezeti hatások megváltozhatnak.

A méter milliárdod részével egyező méretű nanorészecskéket előnyös tulajdonságaik miatt az elektronikai és optikai eszközök gyártásától a naptejek, kozmetikai szerek, gyógyszerek és csomagolóanyagok előállításáig alkalmazzák Fotó: shutterstock.com

Az egyre bővülő szakirodalmi adatok alapján általánosságban az is kijelenthető, hogy

egyes nanoszerkezetű anyagok jelenléte negatívan hat mind a táplálékhálózat alapját képező baktériumközösségekre, mind a gombákra, fonálférgekre, ugróvillásokra és gyűrűsférgekre, de még a különböző vizekben élő halakra és növényekre is.

Nanoméretű anyagoknál ugyanakkor az általános következtetések levonása rendkívül nehéz. Nem elég egy anyagtípust egyszer megvizsgálni, hogy fényt derítsünk a kockázataira, hiszen már egy apró módosítás az előállítás során átalakíthatja a részecskék tulajdonságait. Emellett a nanoszemcsék folyamatos változásban vannak, amiket a különböző környezeti faktorok is befolyásolhatnak.

Neked ajánljuk
Lezárult a technológiaváltást elősegítő pályázat társadalmi egyeztetése A fenntarthatóbb divatiparért fog össze a Google és a WWF Megnövelik a Zöld Bajnokok pályázat keretösszegét A fenntartható divat ügye nem egy banánhéjon fog elcsúszni Katasztrófa Japánban: árvizek és földcsuszamlások pusztítanak a felkelő nap országában
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam