2020. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem elégedhetünk meg a GDP növekedésével

Mitől lesz fenntartható a növekedés? Miért nem alkalmas a GDP egy társadalom jóllétének megítélésére? És mikor tévesztettük szem elől a természetet? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk a Kossuth rádióban Kőrösi Csaba nagykövettel, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetőjével készített interjúból.

Ha meg akarjuk érteni, mit takar az egyre szélesebb körben alkalmazott fenntartható kifejezés, a fenntartható fejlődés fogalmával érdemes megismerkednünk – mutatott rá  Csath Magdolna közgazdásszal beszélgetve Az este című műsorban Kőrösi Csaba.

Egy olyan fejlődési pályáról van szó, amely lehetővé teszi a jóllét növelését, a létrehozott értékek növekedését úgy, hogy 

„nem halmoz fel közben olyan környezeti, társadalmi és gazdasági adósságokat, amelyek csökkentenék a jelen és a jövő generációk döntési lehetőségeit és fejlődési kilátásait.”

Jólét kontra jóllét – egy betű eltérés,
mégis hatalmas különbség

A fejlődésünk több lábon álló történet – mutatott rá Kőrösi Csaba. A gazdaság működése, a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások állapota, a társadalom működése és állapota ezer szállal egymásba kapcsolódva alkot egy oda-vissza ható rendszert. Valaha ezt nagyon jól tudta az ember, de az iparosodó állam kialakulásával a holisztikus szemlélet megszűnt.

Nem vettük tudomásul, hogy a kölcsönhatások – egy gazdasági tevékenység környezetre gyakorolt hatása, a környezetnek a társadalomra gyakorolt hatása, a társadalom működésének a gazdaságra való visszahatása legalább olyan fontos, mint az eredeti célkitűzésünk.

Vagyis a fejlődésünk akkor lesz fenntartható, hogyha „az összes nagy rendszerünket körülbelül stabil állapotban tudjuk tartani most, és a jövő generációk számára” – fogalmazott Kőrösi Csaba.

A GAZDASÁGI TELJESíTMÉNY önMAGÁBAN KEVÉS A SIKERHEZ

A fenntarthatósággal kapcsolatos eredményekről nem sokat árul el egy ország GDP-je, hiszen ez kidolgozói szándéka szerint sem a fejlődés mérésére szolgál. A különböző fenntarthatósági rangsorok élén végző államok sem gazdasági adataikkal tűnnek ki.

Mint Kőrösi Csaba kifejtette, a társadalmak működtetése öt tőke –  a társadalmi, a humán, a természeti, az épített és végül a pénztőke – megfelelő kezelésén alapszik.

 „Ennek az öt tőkefajtának az összegzett állapota, egyensúlya adja ki azt, hogy valójában milyen állapotban van a mi országunk, a mi társadalmunk, a mi közösségünk.”

Emellett azért sem szükségszerű, hogy egy gazdagabb ország egyben fejlettebb ország is legyen fenntarthatósági szempontból, mert jelenleg olyan rendszert alakítottunk ki a világon, amely lehetővé teszi, hogy a gazdag országok a környezetterheléssel járó tevékenységet kiszervezzék más országokba – mutatott rá Kőrösi Csaba.

Az interjú teljes terjedelmében a Médiaklikk felületén hallgatható meg.

Neked ajánljuk
Németország is zöldkötvényt bocsátott ki Ambiciózus fenntarthatósági programot indított a Tommy Hilfiger Továbbra is a gazdaság zöldítésén dolgozik az MNB Két fontos ok miatt is válasszunk hazait! Így teleltesd át az édesburgonyát
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam