Mit tehet a kreatív ipar a fenntarthatóságért – és mit tehet egy tematikus év egy bajban lévő iparágért?

A nemzetközi év életre hívása mögött az a megfontolás állt, hogy az emberi tudás és találékonyság, technológia és kulturális örökség területein működő szakemberek, vállalatok és vállalkozások nem csak pozitív gazdasági hatások létrejöttéhez, a kulturális értékek megőrzéséhez járulnak hozzá, de a fejlődő országok gazdasági felzárkóztatásában is fontos szerept tölthetnek be.

A kezdeményezők szerint a kreatív és kulturális szektor fejlődése számos, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban szereplő területen hozhat pozitív változást, a gazdasági növekedés megteremtésétől a tisztességes munka feltételeinek biztosításán és a szegénység csökkentésén át az egyenlőtlenségek leküzdéséig.

A kreatív gazdaság a kreativitás és az innováció eszközeivel támogatja a befogadó, igazságos és fenntartható fejlődést, munkalehetőséget teremt, és a kiszolgáltatott csoportok felzárkóztatásában is fontos szerepet játszhat.

A kreatív ipar területén összegyűlt tapasztalatok megosztását és az összefogás erősítését célzó rendezvénysorozatot előkészítő decemberi egyeztetésen az UNESCO részéről Toussiant Tiendrebeogo aláhúzta, hogy a kulturális és kreatív iparágban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében a döntéshozóknak oda kell figyelniük a területen dolgozó művészek és szakemberek nehézségeire, akiket a világjárvány különösen súlyosan érintett.

„Amikor a világ országai fáradhatatlanul dolgoznak ennek a példátlan krízisnek az elhárításán, az UNESCO határozottan kiáll amellett, hogy a kulturális és kreatív ipar se maradhat magára” – húzta alá Tiendrebeogo. Ebből a megfontolásból az UNESCO egy globális mozgalmat is indított. A ResiliArt kampány keretében a művészek virtuális párbeszédet folytathatnak az iparág állapotáról és az ellenálló képesség kialakításának lehetőségeiről.