2021. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A pénz beszél: hogyan lehet hatékony a befektetői nyomásgyakorlás?

Egy befektető számára a fenntarthatóság mellett a pénz, a hozam számít igazán. A tudatosságra törekvő vagyonkezelők így komoly dilemmával kerülnek szembe: mi a jobb stratégia egy egyébként szép nyereséget felmutató környezetszennyező céggel szemben: kiszállni, vagy inkább aktivista invesztorként viselkedve megpróbálni átalakítani azokat?

A kiszállásnak, az adott részvény kizárásának a portfóliókból nagy hagyománya van. Az 1970-es években például a befektetők sikeresen küzdöttek így a dél-afrikai apartheid, a faji elkülönítés politikája ellen. De arra is volt példa, hogy egyes invesztorok arra használták fel a tulajdonrészüket egy cégben, hogy nyomást gyakoroljanak a menedzsmentre – derül ki a Figyelőben megjelent írásból.

2016-ban London egyik külső kerületének (Waltham Forest) önkormányzata úgy döntött, hogy a nyugdíjcélú befektetéseiből kizár mindenféle fosszilis üzemanyaggal foglalkozó céget. New York állam nyugdíjalapja tavaly decemberben határozott arról, hogy eladja azon olajvállalatokban meglévő részesedéseit.

Az ilyen döntések azonban gyakran hátrányosan érintik az alapokba befektető kisembereket, hiszen sokszor nyereséges, jól jövedelmező társaságokról van szó.

Egy tavaly megjelent elemzés, amelyet az Universitá di Trento, a Harvard, valamint a Chicagói Egyetem professzorai készítettek, arra jutott, hogy hatékonyabb, ha aktív befektetőként próbálják meg az alapkezelők az ESG elveinek megfelelő üzemelésre ösztökélni az adott vállalatot. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy ha a cég úgymond befektetői feketelistára kerül, akkor felhagy a nemkívánatos tevékenységgel.

A szerzők amellett érvelnek, hogy amikor amúgy is nagy a társadalmi nyomás a szennyező társaságokon, akkor hatásos stratégia, ha az aktivista invesztorok a cég közgyűlésén adnak hangot az ESG kívánalmainak, s így jobb eredményt érnek el, mint ha kiszállnának.

Neked ajánljuk
Az AVON is igyekszik alakítani a környezeti lábnyomán A megújuló energia felé fordul az IKEA A sivatag közepén építene várost egy amerikai milliárdos Kőhalmi Zoltán új regénye egy „hulladékgazdálkozási science fiction, amelyben a szemét körül forognak a dolgok” Áder János: a fenntartható fejlődési célok számos területén előrelépett Magyarország
Forrás: Figyelő
Vissza
Hírfolyam