2021. június 19., Gyárfás
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ha nem vesszük számításba a természet „ingyen” nyújtott szolgáltatásait, előbb-utóbb ráfizetünk

A globális gazdaság a javak cseréjén alapul, a létezésünk és termelésünk alapjait biztosító tiszta vízért és levegőért, a termékeny földért, a klímát szabályozó erdők szolgáltatásaiért mégsem fizet senki. Talán ezért gazdálkodunk velük olyan pazarlón, az értéküket és az eltűnésükkel járó veszélyt is figyelmen kívül hagyva.

A természet, a természet által biztosított javak értékének semmibevétele az emberiséget sodorja veszélybe – figyelmeztet a biológiai sokféleség és a gazdaság kapcsolatát feltáró új jelentés, amely a brit kormány felkérésére, a neves cambridge-i közgazdász, Partha Dasgupta vezetésével készült.

Miközben a gazdasági növekedés gyümölcseit élveztük, a természet javait és szolgáltatásait évtizedeken keresztül a megújulási képességüket meghaladó mennyiségben vettük igénybe – hangsúlyozza dr. Dasgupta. Pedig a természet sokunknak fontos eszmei, spirituális értéket képvisel, ami nem mérhető.

Ugyanakkor tönkretétele nem csak ezeknek a nehezen megragadható értékeknek az elveszítésével fenyeget: a fajok kihalása, a biológiai sokféleség visszaszorulása az emberiségre nézve is kézzelfogható fenyegetést jelent.

Ahogy egy részvénycsomag befektetéseinek sokszínűsége csökkenti a kockázatokat és a bizonytalanságot, a természet javainak sokfélesége is növeli az élővilág rugalmas ellenálló és alkalmazkodóképességét – mutatott rá a közgazdász. A klímaválság és a világjárvány globális szinten egyaránt a természetes rendszerek alkalmazkodóképességének csökkenésére figyelmeztetnek.

A jelentés egy új gazdasági modellt kínál a világ vezetőinek, amelynek segítségével a természet által biztosított hozzájárulást is számításba vehetik, legyen szó az erdők által megkötött szénről vagy épp a lápok árvízszabályozó szerepéről. A dokumentum szerzői szerint a gazdasági siker méréséhez is új eszközre van szükség:

a GDP ugyanis nem veszi figyelembe a termelőeszközök értékének csökkenését, így a természetben keletkező károkat sem.

Ezért felszólítják a vezetőket egy olyan rendszer kidolgozására, amelyben a fontos ökológiai szerepet játszó élőhelyek megőrzéséért, mint az esőerdők, az érintett nemzetek kifizetésekhez jutnának. Az ehhez szükséges forrásokat pedig például a nyílt tengeren végzett halászat után fizetendő díjak biztosíthatnák.

A dokumentum jelentőségét növeli, hogy idén kerül megrendezésre az ENSZ soron következő biodiverzitás-konferenciájára, amelyen a természetvédők reményei szerint a fajok kihalása által okozott krízis kezelése érdekében a párizsi klímaegyezményhez hasonló, nemzetközi összefogás születhet meg.

Neked ajánljuk
Már a videójátékok világába is beszivárog a környezettudatosság A fenntartható vállalatok hitelezésére törekszik a K&H RSD – A marasztalt folyó, 1–2. rész (természetfilm) Gyógyszermaradványoktól és mikroműanyagoktól mentes lazacokat tenyésztenek majd Zalaegerszegen Lengyelországban is bíróságon próbálják kikényszeríteni a hatékonyabb klímavédelmi intézkedéseket
Tovább a forrásra: nytimes.com
Vissza
Hírfolyam