Kína klímacéljait is veszélybe sodorhatja a kriptobányászat
Míg régen bárki bányászhatott bitcoint az otthoni számítógépén, ma már csak hatalmas gépparkokban lehet újabb példányokat előállítani. A világ kriptovalutáinak jelentős részét Kínában bányásszák.
Kína 2030-ra szeretné elérni a szénkorszak csúcsát, és 2060-ra karbonsemleges gazdaságot akarnak. Egy új kutatás szerint azonban a Kínában zajló bányászás ezeket a célokat is veszélybe sodorhatja – írta meg az AFP alapján a 444.hu.
A bitcoinbányászatban is nagy léptékben terjed ugyan a megújuló energiaforrások szerepe, de a világ kriptovaluta-termelésének 80 százalékáért felelős Kínában a bányászáshoz használt energia 40 százaléka szénből származik. A Nature-ben publikált kutatás szerint
a kínai gépparkok 2024-ig 130,5 millió tonna károsanyag-kibocsátásért lesznek felelősek – ez nagyjából annyi, amennyit Olaszország vagy Szaúd-Arábia egy évben kibocsát.
A kínai bányászparkok az olcsó áramnak köszönhetően szerezhettek ekkora részesedést a globális kriptopiacon: nemcsak a világszerte felbukkanó új valuták kitermelése, de a meglévő eszközökkel történő tranzakciók szintén nagyon energiaigényes ellenőrzése is túlnyomórészt Kínában történik.
A tanulmány egyik szerzője, a kínai tudományos akadémia kutatója, Vang Soujang szerint a kormánynak nagyobb hangsúlyt kéne fektetnie az áramhálózatok fejlesztésére, hogy abba könnyebben lehessen megújuló forrásokat integrálni.
A Guardian cikke szerint az utóbbi hónapokban több, szénben gazdag régióban is elkezdtek fellépni a bitcoinbányák ellen, hogy elérjék a regionális kibocsátási kvótákat. A legnagyobb bányászvállalatok között épp ezért akadnak, melyek a szénben gazdag Belső-Mongóliából például már a vízenergiában jelentősebb lehetőségekkel rendelkező Jünnan tartományba költöztek.
