A természet kézzelfogható gazdasági értéket teremt
Az Egyesült Királyság statisztikai hivatala, az Office for National Statistics (ONS) kiszámolta, mennyivel járult hozzá a brit táj a turizmus bevételeihez.
A hivatal kalkulációi szerint a természeti környezet 17 milliárd fonttal, tehát nagyjából 7 ezer milliárd forinttal járult hozzá 2019-ben a turizmushoz – írta meg a Bloomber alapján a G7.
A statisztikai hivatal számításai szerint a környezet átlagosan a turisztikai kiadások 8 százalékához járul hozzá valamilyen módon, főleg városnézéshez, futáshoz és biciklizéshez kapcsolódó kiadásokon keresztül.
Ezek az első adatok a turizmussal kapcsolatban abban a nagyobb projektben, aminek a célja Nagy-Britannia „természeti tőkemérlegének” megalkotása. Az idei ENSZ-klímaegyeztetések házigazdája, Boris Johnson miniszterelnök ezt a törekvést a politikai agendájának egyik központi elemévé tette.
A statisztikai hivatal a gazdaság egyes részeire vonatkozóan már bele is vágott a mérlegek megalkotásához szükséges munkába. Becsléseik alapján például az Egyesült Királysághoz tartozó tengerfenék több gazdasági értéket teremt az ország számára a szén-dioxid elnyelésével, mint azzal, ha kibányásznák az alatta lévő olajat és földgázt.
A természeti tőke mérése és számontartása érdekében az Egyesült Királyság egy bizottságot is létrehozott, amely évente jelentést ad ki a „természeti tőkemérleg” aktuális állásáról.
Nem az Egyesült Királyság az egyetlen ország, amely hasonlóval próbálkozik, a Reuters összefoglalója szerint Új-Zélandon, Kínában, Belize-ben és a Bahamákon is voltak már szakpolitikai szintű törekvések a természeti rendszerek figyelembevételére a döntéshozatalban. Március közepén az ENSZ Statisztikai Bizottsága is elfogadott egy sztenderdizált módszertani keretrendszert. Információik szerint több mint 34 ország, többek között Brazília, Dél-Afrika és India is kísérletezik a „természeti tőke” mérésével.
