Kiadta első fenntarthatósági jelentését a Magyar Nemzeti Bank
A várhatóan a jövőben évente megjelenő dokumentumot bemutató online sajtótájékoztatón az MNB alelnöke, Virág Barnabás aláhúzta: Magyarországon a gyors növekedés mellett sikeres felzárkózásra van szükség, aminek a kulcsa a 21. században a fenntarthatóság.
A sikerhez a fenntarthatóság minden pillérében, így a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fejlettség területén jó teljesítményre lesz szükség – mutatott rá Virág Barnabás, hangsúlyozva, hogy a magas átoltottságnak és a nyitásnak köszönhetően idén a 3. negyedévben a magyar gazdaság elérheti a válság előtti szintet.
Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar gazdaság a jelentés szerint fenntarthatósági szempontból az uniós középmezőnybe tartozik, a 27 uniós országból a 15. helyen helyezkedik el. Ez kedvezőbb a versenyképességi vagy a fejlettségi rangsorok eredményénél, ott ugyanis az ország a 19., 20. helyet foglalja el – tette hozzá.
A környezeti pillér mutatóiban Magyarország teljesítménye uniós viszonylatban relatíve jó, az ország az unión belül például a 6. legkevesebb üvegházhatású gázt bocsátja ki
– ismertette Baksay Gergely, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a környezeti területen az egész unióban előrelépésre van szükség. Négy ország kivételével ugyanis minden európai ország – Magyarországot is beleértve – többet használ fel a természeti erőforrásaiból, mint amennyi rendelkezésére áll. Globálisan 1,7 Földre lenne szükség a jelenlegi gazdasági és növekedési modell fenntarthatóságához.
A magyar gazdaság a környezeti fejlesztésekre a GDP 2 százalékát költi, és ezzel az uniós középmezőnybe tartozik – mondta el Baksay Gergely. A környezeti pillér legmodernebb területén, a zöld pénzügyek kategóriában Magyarország teljesítménye ugyanakkor kiugróan jó.
