Egy lagúna, ahol az embereknek és a tengerlakóknak is gyöngyéletük van
Ma már a luxuscikkek vásárlói közül is egyre többen figyelnek oda a szépség mellett a termékek előállításának körülményeire is. A színpompás tahiti igazgyöngyök pedig nemcsak a klímaváltozástól fenyegetett sziget lakosainak jelenthetnek fontos megélhetési forrást, de fenntartható eljárásokat alkalmazva a helyi élővilág megőrzésében is fontos szerepet kaphatnak.
A több évtizedes múltra visszatekintő Kamoka az iparág egyre több szereplőjének mutat utat a felelős gyöngytenyésztési eljárások alkalmazásában, amelyek a bevételek biztosítása mellett az óceánok fajgazdagságának megóvásához, sőt, helyreállításához is hozzájárulhatnak.
A Kamokánál alkalmazott egyik legfontosabb újítás a kagylóhéjak magasnyomású mosókkal való tisztításának elhagyása. A kagylók tisztán tartását a lagúnát elszennyező technika alkalmazása helyett a halakra bízzák.
A helyi élővilágra támaszkodó megoldásnak köszönhetően a terület halállománya az elmúlt évtizedek alatt örömteli gyarapodáson ment át.
A Kamoka emellett kidolgozott egy eljárást, amely révén a gyöngyök magját szolgáltató, a kagylókba precíz sebészi eljárással elhelyezett gömböket a farmjukon természetesen keletkező melléktermékből, úgynevezett gyöngyanyából, végeredményben kagylóhéjból állítják elő. Az iparág túlnyomó többsége ehhez a kezdetektől egy, a Mississippi folyóban élő kagylófélét használ, ami a faj jelentős túlhalászatához vezetett.
A vállalkozás működtetésében más szempontból is a felelős megoldások keresésére törekednek: megújuló energiaforrásokat és összegyűjtött esővizet használnak, a lehetőségekhez mérten környezetbarát vegyszereket választanak, és méltányos munkakörülményeket biztosítanak.
Ami pedig a hezitáló konkurenciának különösen tanulságos lehet, mindez nem jár lemondással: „ha a környezettel összhangban dolgozunk, a gyöngyeink még gyönyörűbbek, és nekünk ez a legfontosabb” – fogalmazott egy interjúban Josh Humbert, a Kamoka alapítója.
.jpg)
