A klímavédelemmel a magyar gazdaság is jól jár
A 2050-es párizsi klímacéloknak megfelelő átállás 2020–2050 között évente átlagosan 1 százalékkal javíthatja a gazdasági teljesítményt, a céldátumhoz közelítve a többlet pedig az 1,5 százalékot is elérheti – mondta el a Világgazdaságnak Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint a klímavédelmi intézkedések elmaradása esetén a fizikai hatások – időjárási szélsőségek, elsivatagosodás, fauna, flóra megváltozása – 2050-ben már 4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t.
Az e-mobilitás fejlesztését, a megújuló energiaforrások támogatását és az energiahatékonysági intézkedéseket magában foglaló zöld helyreállítási programmal a 2020-as évtizedben nyolchavi szén-dioxid-kibocsátással egyenlő kisebb terhelés lenne elérhető – húzta alá Fazekas Dóra.
Az ügyvezető igazgató szerint Magyarországon évente a GDP 2 százalékát kell zöldcélokra fordítani a párizsi klímacélok eléréséhez.
A gazdasági hasznok javát a beruházások és a külső egyensúly javulása adja – mutatott rá a Cambridge Econometrics közgazdásza. Az alacsony kibocsátású infrastruktúra kiépítéséhez hozzájáruló iparágak – az építőipar, a fém- és az elektronikai ipar – nyerhetnek elsősorban a klímaváltozás elleni programokkal. Ezzel párhuzamosan a fosszilis alapanyagokra és más természeti erőforrásra épülő iparágak veszteségekre számíthatnak. Az átállás munkaintenzív lesz, ráadásul az alacsonyabban képzett munkaerőre lesz szükség.
A klímacéloknak való megfelelés, a zöldülési folyamat egy növekvő, foglalkoztatottságot bővítő, emelkedő bérekkel jellemzett gazdaságban a növekvő fogyasztáshoz vezethet. A tovagyűrűző hatások révén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos ágazatok és a szolgáltatószektor is magasabb teljesítményt nyújthat. A mezőgazdaságot emellett a bioüzemanyagok iránti kereslet felfutása is hajthatja – mondta el a szakember.
