2021. július 27., Liliána, Olga
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A munkaidő csökkentése segíthetne megállítani a klímaváltozást?

Bár az elmúlt években fokozódtak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében tett lépések, a változás jelenlegi üteme messze nem elég a párizsi célok eléréséhez. „Részben ennek nyomán is egyre többen teszik fel azt a kérdést, hogy miért zárunk ki olyan stratégiákat, amelyek túlmutatnak a mostani gazdasági paradigma működésén, ha ezeknek is lehetne szerepe a kibocsátáscsökkentésben” – mutatott rá a Greendexnek Antal Miklós, aki kutatócsoportjával a munkaidő csökkentésében rejlő lehetőséget vizsgálja.

Antal Miklós munkatársaival a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának keretében megvalósuló kutatásban azt vizsgálja, mi történne, ha az automatizáció és a gépesítés nyomán feleslegessé váló munkaerőt nem elküldenék vagy átszerveznék, „hanem csökkentenénk a munkaidejüket, tehát a gépesítésből következő produktivitásnövekedést arra használnánk fel, hogy kevesebbet dolgozzunk.”

Az elmúlt évtizedekben a produktivitás növekedését alapvetően a fogyasztás – és nem a szabadidő – mennyiségének növelésére fordítottuk.

 „Amennyiben ez megfordul, és a produktivitás további növekedését a munkaidő csökkentésére fordítjuk, akkor ez már a jelenlegitől eltérő logikát eredményez” 

– mutatott rá az interjúban az ökológiai közgazdaságtannal foglalkozó kutató. A szakember szerint a 4 napos munkahéttel kapcsolatos európai diskurzus egyre erősödik, ugyanakkor „a rövidebb munkaidő lehetősége jelenleg a magasan képzett munkaerő esetében a legjellemzőbb, mert ebben a szegmensben nagy a verseny a munkavállalókért, így a cégek könnyebben tesznek engedményeket”.

Rövidebb munkaidő – kisebb kibocsátás?

Ha a munkaidő csökkenése nem jár együtt a bérek változásával, nem biztos, hogy környezeti szempontból is pozitív változást hoz, vagy ha mégis, akkor csak közvetett módon. „A munkaidő-csökkentés jótékony környezeti hatása leginkább akkor jelentkezhet, ha ez fogyasztáscsökkenéssel vagy a termelés csökkenésével is együtt jár” – hangsúlyozta a kutató.

Amennyiben a munkaidővel együtt a fizetés is csökken, visszaesik a fogyasztás, és ha a kieső munkaerő nem kerül pótlásra, a termelés is kisebb lesz.

„Közben persze a gazdasági növekedés elmarad, cserébe viszont jólléti növekedés következhet be”

– mutat rá Antal Miklós. „Manapság nagyon sokan érzik azt, hogy folyamatos időszűkében vannak, összecsapnak a hullámok a fejük felett. Ez például biztosan megváltozna, és egy nyugodtabb élet lehetne az eredmény. A szabadidő növekedésével a jóllét érzése valószínűleg általánosan erősödne, és talán a ma egyre szélesebb körben jellemző kiégés is ritkábban fordulna elő” – fogalmazott a kutató.

Neked ajánljuk
Csomagolásmentes vízzel rukkolt elő a Hell Búcsút mond az olcsó húsnak az ALDI A zöldgazdaság megteremtéséről egyeztettek a visegrádi országok jegybankelnökei Éghajlatváltozást tűrő kukoricákat nemesít az ELTE Azonnal cselekednünk kéne, ha meg akarjuk menteni az óceánok élővilágát
Tovább a forrásra: greendex.hu
Vissza
Hírfolyam