Kína szénhegyeket éget el napelemgyártás közben – Franciaország szabályozással reagált
Kínában állítják elő a napelemekhez szükséges polikristályos szilícium több mint háromnegyedét, a technológia következő lépésénél pedig, amikor a szilíciumot üveglapokra viszik fel, 95 százalékos a kínai részesedés – írja a g7.hu. Kína azonban szénerőművekből nyeri az áramot a gyártáshoz.
A szilícium finomítása energiaigényes folyamat, és a nyugat-kínai üzemek főként széntüzelésű hőerőművekből nyerik az áramot. Ez az olcsó energia biztosítja a kínai cégek versenyelőnyét a világpiacon.
A német Wacker Chemie például közel négyszer drágábban szerzi be az áramot a polikristályos szilícium gyártásához, mint Hszincsiang tartományában működő versenytársai
– hangsúlyozza a főként gazdasággal foglalkozó hírportál.

A The Wall Street Journalnak nyilatkozó egyik szakértő szerint egy napelem legyártása Kínában átlagosan kétszer akkora szén-dioxid-kibocsátással jár, mint Európában.
A kínai napelemeknek 30 éves élettartamuk alatt klímavédelmi szempontból így is pozitív a mérlegük.
A szén kínai kivezetésével megszűnne a gyártáshoz kapcsolódó kibocsátás, de közben drágább lenne a napelem, ami valamelyest visszavetné a telepítések lendületét. Hogy hosszú távon így jobban vagy rosszabbul járnánk, az egyelőre nem fog kiderülni, mert
a G20-asok legutóbbi találkozóján India és Kína is megvétózta a szénalapú áramtermelés kivezetéséről szóló megállapodást.

Franciaországban szabályozással oldanák meg a problémát: a közüzemi méretű naperőműveknél maximálták a felhasznált napelemek gyártásánál okozott kibocsátást.