A járvány hatására tovább nőtt az igény a zöld munkahelyekre
Hogyan dolgozzunk a Covid-járvány közben és után? Mennyire lesz tartós a digitalizáció felpörgése, és hogyan gondolkodunk a fenntarthatóságról? Többek között ezeket a témákat elemezte a vállalatirányítással foglalkozó IFUA Horváth tanácsadó cég friss tanulmánya.
A „Munka jövője” tanulmányhoz az Ynsight Research Institute gyűjtött adatokat online cikkekből, a közösségi médiában megjelent posztokból, kommentekből. A globális adatgyűjtés 2020. január és 2021. március között történt – ismertette a Marketing és Média Online.
A közösségi médiás bejegyzések és online cikkek feldolgozásával készült kutatás alapján a beszélgetések nagy része két cél összehangolására összpontosított:
a vállalatok egyrészt első helyre tették az alkalmazottak egészségét, jóllétét, másrészt szükségesnek tartották az irodai, a távoli és a hibrid munkavégzés világos szabályozását.
„A szervezeti átalakításokat nézve az első két-három járványhullám során ad hoc és gyors válaszok születtek a kihívásokra. Most tartanak ott a cégek, hogy hosszú távú modelleket alakítsanak ki” – mondta Koltai Vera, az IFUA Horváth principálisa, a kutatás vezetője. A szakértő szerint a vezetők szerepe és feladatköre teljesen átalakul, sokkal nagyobb szabadságfokuk lesz a munkavállalóknak, és ebből kifolyólag máshogy is kell irányítani.
A felmérés tanúsága szerint a kényszerű leállások és távmunka időszakában nőtt a digitalizáció szerepe, és felerősödött a fenntarthatóság iránti igény.
„Nagyon izgalmas, hogy a fenntarthatóság toptémaként szerepel, mind a teljes kutatás során, mind a digitalizáció révén. Sokkal tudatosabbak a munkavállalók a fenntarthatóság tekintetében: fontos szemponttá vált, hogy minél kevesebb legyen a munkavégzéssel kapcsolatos környezeti terhelés”
– mutatott rá az IFUA Horváth szakembere.
Társadalmi szempontból a hibrid munkavégzés legfőbb előnyét a interneten megnyilvánulók az egészség megőrzése mellett a rugalmasabb munkavégzésben, a munka és a magánélet jobb egyensúlyában, a magasabb termelékenységben és az alacsonyabb költségekben látták. A hátrányok, illetve kockázatok között leginkább az elszigetelődés, a kisebb motiváció, a figyelem elterelődése, a munka és a magánélet közötti határ elmosódása és a technikai kihívások merültek fel.
