Az önellátó családok arányán múlhat, mennyire súlyosan érinti egy állam gazdaságát a klímaválság

Az eddigi tudományos álláspont szerint a fejlett országok azért nem tesznek túl sokat a klímakatasztrófa megfékezése érdekében, mert nem érzik annak következményeit. A friss elemzések tanúságai nyomán azonban ez a hozzáállás alapjaiban változhat meg.

A G7-en megjelent írásában Szloboda Huba a belgiumi Ghent egyetemén dolgozó Jasmien De Winne és Gert Peersman fejtegetéseit ismertette. A szakértők elemzése alapján

az alacsonyabb jövedelmű országokat nem sújtja majd a válság egy-egy eleme annyira, mint a gazdaságilag fejlettebb országokat: a GDP kisebb mértékben csökken a fejletlenebb országokban, mint a fejlettekben.

A kutatók 75 országot vizsgáltak, három csoportra osztva (fejlett, közepesen fejlett és fejlődő országok). Azt mérték, hogy két válságszituáció, az időjárás szélsőségessége miatt létrejövő kínálati sokk, illetve a betakarítási nehézségek miatti sokk milyen károkat okozna a GDP-ben.

Az eredmény szerint a két szituáció hasonló mértékű károkkal járna, viszont a kutatás meglepetését az okozza, hogy

az alacsony jövedelemszinten lévő országok GDP-jét kevésbé fogná vissza egy ilyen jellegű válság, mint a közepes vagy magas jövedelmű országokét.

Az alacsony jövedelmű országokban a legnagyobb mértékű visszaesés csupán 0,19 százalék, ami statisztikailag nem jelentős, a közepes jövedelemszintű országokban viszont 0,52 százalék, a magas jövedelemszintű országok csoportjában pedig már 0,92 százalék (a GDP arányában).

A meglepő jelenség magyarázata a kutatók szerint feltételezhetően az önellátó háztartások magasabb arányában keresendő, ami a fejlődő országok lakosságát védettebbé teszi a globális élelmiszerárak változásaival szemben.