Ma már minden második eurót ESG-alapokba fektetnek

Ma már minden második befektetett euró ESG-alapokba megy a világban, az ilyen típusú alapokba összesen 262 milliárd dollárnyi tőke áramlott – mondta el Fischer Bálint, a Dorsum Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, aki az ESG-alapú vagyonkezelésről és annak nyugat-európai példáiról beszélt előadásában.

Az európai fenntartható alapok kezelt vagyona 2,24 ezermilliárd dollárra nőtt, az ilyen befektetési politikával bíró alapokba tavaly ötször annyi pénz áramlott, mint 2017-ben, de a 2019-es évnek is a dupláját hozta 2020.

Az idei második negyedéves adatok alapján a fenntartható alapokba áramló tőkének a 81%-a európai alapokban keresett magának helyet.

Az ESG fő mozgatórugói között említette az előadó, hogy a vagyon egyre inkább a fiatalabb generációhoz kerül, az ezredfordulósok és az X generáció tagjai a fő elsajátítói az ESG-szemléletnek, ami azért is fontos, mivel ők fogják a globális vagyon felét birtokolni 2030-ra a becslések szerint.

A lakossági befektetők számára azonban máig nehézkes ESG-befektetést vásárolni.

Nem minden zöld, ami fenntartható

Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és a BAMOSZ elnöke hangsúlyozta: a befektetők jobban bíznak a fenntarthatóságot üzleti stratégiájukba beépítő cégekben, mint azokban, amelyek nem foglalkoznak vele, a tavalyi árfolyamesésben például látványosan jobban teljesítettek a legjobb ESG-minősítésű cégek, majd a nyári emelkedésbe is előbb kapcsolódtak be.

A szakember rámutatott: bár van összefüggés a társadalmi problémák és a klímaváltozás között, egymástól függetlenül is kell foglalkozni ezekkel, hogy világunk fenntartható legyen.

A fenntartható befektetés tehát nem csak zöld lehet.

Nyugaton egyre dinamikusabban növekvő szegmens, sőt, idén a legdinamikusabb növekedést mutatják a social bondok a befektetési piacon, tehát olyan aktív kötvényalapok, amelyek a társadalmi fejlődést segítik elő.