A pandémia a fenntartható befektetések váratlan gyarapodását hozta

Egy nyáron közzétett felmérés alapján a globális koronavírus-járvány jelentősen felerősítette azt a változási folyamatot, amely már egy ideje zajlik a jegybankok, állami vagyonalapok és az állami nyugdíjalapok befektetési stratégiájában. A pénzintézetek egyre erőteljesebben fordulnak a fenntartható befektetések irányába, és ők maguk is erőltetik a fenntartható működésre való átállást a vállalatoknál – írta meg a Napi.hu.

A 107, összesen 7 billió dollárt kezelő befektetőről az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) nevű elemzőcég készített felmérést. Az eredmények a cég vezető közgazdászát, Danae Kyriakopoulout is meglepték:

a felmérés készítői arra számítottak, hogy a befektetők a gazdaság rövid távú helyreállítására és a fellendülésre fognak koncentrálni a hosszabb távú, fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő tényezők helyett.

Ezt indokolta volna, hogy az állami vagyonalapokhoz nagyon szívesen nyúlnak hozzá a kormányok a mostanihoz hasonló rendkívüli gazdasági helyzetben, és ilyenkor nem jellemző, hogy a hosszabb távú stratégiák dominálnák a döntéseket.

Ugyanakkor a válaszok alapján arra jutottak, hogy az állami, közvagyont kezelő intézményeknél a fenntarthatóság már fontos szerepet kap a döntéshozatalban, igaz, nem mindhárom intézménytípusnál egyforma mértékben.

Az állami nyugdíjalapok mindegyikénél volt a befektetési döntések meghozatalánál fenntarthatóság-alapú kritérium, az állami vagyonalapok kétharmada, míg a jegybankok fele említette ezt a szempontot a tartalékainak befektetésével kapcsolatban.

A felmérés szerint a vagyonalapok és a nyugdíjalapok egyre inkább aktív részvényessé kezdenek válni befektetéseiknél. Most már nem egyszerűen kizárják a részvények és kötvények közül a nagy szennyező cégek által kibocsátott papírokat, de aktívan keresik az olyan társaságokban történő befektetés lehetőségét is, amelyek részt vesznek a fenntarthatóbb energetika irányában történő átalakulásban.