Ökológiai és gazdasági katasztrófából üzleti lehetőség
A kék tarisznyarák az elmúlt évtizedekben egyre növekvő bosszúsággá vált a tunéziai halászok számára. A ragadozó nemcsak a halak pusztításával, de a hagyományos hálók tönkretételével is hatalmas károkat okozott. A FAO közbeavatkozásának hála azonban átokból kecsegtető bevételi forrássá válhat az inváziós faj – ráadásul a rákpiac felpezsdülésével az élővilágra nehezedő nyomás is csökken.
Mindent megeszik, semmit sem hagy, és nagyon gyorsan szaporodik – idézi egy kétségbeesett halász szavait a FAO beszámolója.
A kék tarisznyarák a Szuezi-csatornán keresztül érkezett a Földközi-tengerbe, ahol egy idő után nemcsak a hagyományos eljárásokkal halászó helyiek – Tunézia egyes részein olykor a fogás akár hetven százalékát ez a rák teszi ki! –, de a kagylógyűjtésből bevételhez jutó háziasszonyok életét is megkeserítette.
Az invazív ragadozó faj ráadásul az őshonos rákok számára is fenyegető konkurenciát jelentett, miközben egyetlen természetes ellensége, a polip kevésnek bizonyult a populáció szabályozásához. A Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) ugyanakkor felismerte az aggasztó helyzetben rejlő potenciált:
a kék tarisznyarák ugyanis a világ más tájain, így Kínában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban ínyencfalatnak számít: az ötödik legkeresettebb rákféle a világpiacon.
A FAO a halászok tájékoztatásával, információs kiadványokkal és a rákfogásra alkalmas új hálók biztosításával egyszerre teremtett kiegészítő bevételi lehetőséget a helyieknek, és talált utat egy ökológiai veszélyhelyzet kezeléséhez.
2019-ben megnyíltak az első rákfeldolgozók, amivel további munkahelyek jöttek létre a régióban. A kék tarisznyarák exportja egy év leforgása alatt közel háromszorosára nőtt, így 2021-ben már 7 millió amerikai dollárt meghaladó bevételt termelt.
