Két Mol-érdekeltség kapta a legtöbb ingyenes szén-dioxid-kvótát Magyarországon
Hazánkban az üzemanyaggyártás, a vegyipar és az építőipar jutott tavaly térítés nélkül a legtöbb uniós szén-dioxid-kibocsátási egységhez.
Bár a levegőszennyezéssel összefüggésben Magyarországon rendre az MVM Mátrai Erőmű kerül reflektorfénybe, a társaság szerepe a megszerzett ingyenkvóták száma alapján szerény, de az energiatermelő vállalatok általában is a középmezőnyben szerepelnek a több mint 170 cég között – ismertette a vg.hu.
A 2021-es lista első két helyén egy-egy Mol-érdekeltség áll:
a százhalombattai Dunai Finomító (Dufi) 1029,8 ezer, a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia pedig 815,1 ezer kibocsátási egységet használhatott fel belső égésű motorok üzemanyagának és vegyipari termékek előállításához
– derült ki az innovációért és technológiáért felelős miniszter közleményeként megjelent táblázatból. A vegyipart képviselik a lista további éllovasai is, majd az építőipar következik.
Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Nitrogénműveknek 788,4 ezer egység jutott, a Lafarge Cement királyegyházai gyárának 518,7 ezer, a BorsodChem kazincbarcikai komplexumának 452,5 ezer, a Duna–Dráva Cement váci gyárának 446,1 ezer, a beremendinek pedig 386,3 ezer.
Az érintett társaságok többsége ugyanannyi kibocsátási egységhez jut ingyen a 2025-ig tartó években, mint tavaly, csökkenés elsősorban energiatermelő vállalatok neve mellett található a táblázatban.
Az ETS célja az unió teljes kibocsátásának csökkentése, mégpedig úgy, hogy a kvóták vásárlására kötelezett karbonkibocsátó vállalatok évről évre drágábban jutnának hozzá az egységnyi kibocsátásért fizetendő jogosultsághoz, mert abból évről évre kevesebb állna rendelkezésre. Ingyenkvótából is egyre kevesebb lesz.
Az ETS-rendszer mindazonáltal elég gyéren hozza a tőle várt európai változásokat, ezért terítéken van a reformja. Amikor például lassul a gazdasági fejlődés, akkor esik a kvóta ára is, így nem ösztönöz technológiaváltásra. Az ETS megújítása fő vonalakban a kvótakínálat gyorsabb szűkítését, az EU-n kívülről érkező termékek karbonvámmal való sújtását és az ETS kiterjesztését foglalná magában.
