Lassan az óragyártók is ráébredhetnének: eljött a cselekvés ideje
Már a státuszszimbólumnak számító időmérők is előszeretettel lépnek fel természetvédelmi szervezetek támogatóiként, legyen szó az orrszarvúk fajtamentő programjainak vagy az óceánok megtisztításának támogatásáról. Ugyanakkor ez önmagában, a működésük átalakítása nélkül kevés a fenntarthatósághoz.
Az óraipar viszonylag megkésve eszmélt rá a cselekvés szükségességére: egy 2018-as WWF-jelentés tárta fel, hogy a svájci vállalatok nem követték a fenntarthatósággal kapcsolatos alapvető normákat, nem készítettek beszámolókat a környezeti hatásaikról, nem hozták nyilvánosságra környezetvédelmi partnerségeik kereteit, ami felerősítette a működésükkel kapcsolatos kételyeket és a zöldre mosás gyanúját – ismertette a Financial Times.
A svájci WWF képviselője, Damian Oettli szerint a helyzet az elmúlt négy évben sem sokat javult: a környezeti hatásaik alapos feltárása és a csökkentésére irányuló stratégia helyett a cégek még mindig egy-egy hangzatos program kommunikációjával igyekeznek lerázni magukról a felelősséget.
A jövőben ugyanakkor a szakemberek várakozásai szerint a befektetők és a tőzsde felől érkező nyomás a luxusórák piacát is rászoríthatja a profiton túli világ tekintetbe vételére.
Fehér cápák és óceáni hulladék
Az Ulysse Nardin bevételének néhány százalékát szánja fenntarthatósági programok támogatására (eközben a termékek promócióiban megjelenő fehér cápa képe és az állatokkal kapcsolatos tudatosság hangsúlyozása az eladásoknak biztosan nem árt). A Panerai évi 300 ezer euróval támogatja az UNESCO óceánokkal foglalkozó oktatási programját.
A környezetvédelmi szervezetek elmondása szerint az óragyárakkal való partnerség nem csak a pénz miatt jelent nagy segítséget, ismertségüket és elismertségüket is fokozza, és új szponzorokat is hoz.
Azt a WWF sem vonja kétségbe, hogy ezek a támogatások fontosak, de nem szabadna elterelniük a figyelmet a cégek működésének hatásairól és az azzal kapcsolatos felelősségükről.
Az Oris például nemrégiben a napenergia használatának fokozásával, a repülőutak szabályozásával, illetve kibocsátásának ellentételezésével tette klímasemlegessé működését. Az egyik ügyvezető, Rolf Studer szerint a környezeti lábnyom kérdése ebben az ágazatban különösen fontos: „nagyobb a felelősségünk, hiszen olyan terméket állítunk elő, ami nem egy elkerülhetetlen szükséglet.”
Visszásságokra egyelőre bőven van példa: vegyük csak az újrahasznosított, esetleg vegán, de kontinenseket át utaztatott alapanyagok esetét. A fokozott fogyasztói érdeklődés és az esetleges presztízsvesztés réme ugyanakkor az óragyárakat is megfontoltabb cselekvésre kényszerítheti.
