A kriptovaluták kínai betiltása csak növelte a bányászatuk karbonlábnyomát
A bitcoin szén-dioxid-lábnyomának felülvizsgálatára irányuló egyik legfrissebb tanulmányban kimutatták, hogy a kriptopénzek előállításának hálózatát tápláló megújuló energiaforrások aránya a 2020-ban mért átlagos 41,6 százalékról 2021 augusztusára 25,1 százalékra csökkent.
A kutatás során azt is megállapították, hogy a bitcoin bányászata révén évente 65,4 megatonna szén-dioxid kerül az atmoszférába, ami Görögország éves szintű emissziójával egyenlő – ismertette az Eunows nyomán a Liner.
2021 májusában a kínai hatóságok elrendelték a kriptobányászat és a kriptokereskedelem visszaszorítását, aminek következtében sok bányász Kazahsztánba és az Egyesült Államokba menekült.
Ez azonban a bitcoinbányászatot működtető megújuló energiaforrások arányának csökkenéséhez vezetett, mivel a hálózat már nem jutott hozzá a kínai Szecsuán és Jünnan tartományok olcsó vízenergiájához
– magyarázta az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Alex de Vries. Amint a kriptofarmok átköltöztek Kazahsztánba, ismét szenet kezdtek el alkalmazni, ráadásul óriási léptékben, ezért megnőtt a bányászathoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás.
Habár a folyamatok megállítása mostantól nehéz feladat lesz, a világ vezetői próbálkoznak enyhíteni a kriptovaluták által okozott környezeti károkon, tavaly például több mint kétszáz cég és magánszemély indította el az úgynevezett kriptoklíma-megállapodást, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ra nettó zéró működést valósítanak meg, ami elsősorban a zöld energiára történő átállást jelentené.
