A klímacélok teljesüléséhez a pénzügyi rendszernek is zöldülnie kell
Ösztönzésre és támogatásra szorulnak a piaci szereplők ahhoz, hogy fenntartható beruházásokba áramoltassák a tőkét – állapítja meg a Magyarország fenntartható tőkepiaci stratégiájának és akciótervének létrehozásához kidolgozott ajánlásaiban a Deloitte.
A célirányos mozgósítás nélkül veszélybe kerülhetnek az Európai Unió 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljai. Ezek teljesítése ugyanis ebben az évtizedben évi 480 milliárd eurós pluszberuházást igényel – mutatott rá a Piac és Profit.
A fenntartható és zöld pénzügyek magyarországi fejlesztésének támogatására hazai stratégia és akcióterv készül a fenntartható tőkepiaci működésre. Ennek létrejöttéhez dolgozott ki ajánlásokat a Deloitte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megbízásából és az EU Strukturálisreform-támogatás Főigazgatósága (DG REFORM) finanszírozásával az MNB, a BÉT és az ITM számára.
„Alapvetően zöld eredményekhez köthető, valamint zöld és fenntartható pénzügyi eszközök bevezetésére vonatkozó javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek aktiválni tudják a tőkepiacokat a fenntartható finanszírozásra való átállásban, összhangban az európai klímatörvénnyel”
– mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletág vezetője, aki szerint a pénzügyi rendszer „zöldítése” kulcsfontosságú a gazdaság karbonsemlegesítéséhez.
A 2022 januárjában egy nemzetközi szakértői testület által is megvitatott ajánlások többek között rámutattak, hogy
- a hazai vállalatok ESG-jelentéstételi érettsége nagy eltérést mutat;
- a BÉT meglévő ESG jelentési útmutatóját frissíteni lehetne a CSRD-szabályozás korai és önkéntes bevezetésével;
- a nem pénzügyi információkhoz való hozzáférést javíthatná, ha a tőzsdei cégek növelik az átláthatóságot és nyilvánosságra hozzák az ESG-adatokat;
- a számviteli törvény biztosíthatná a nem pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos információk beágyazását a pénzügyi beszámolókba;
- a fenntarthatósággal kapcsolatos specifikus tőkepiaci szabályozás bevezetésének megfontolását;
- a zöld kritériumrendszer bizonyos szintű egységesítését az irányadó EU-s szabályozás mentén;
- a fenntarthatósági és ESG-kockázatok felmérését;
- indokolt lenne az adókedvezmények, közvetlen támogatások és állami beruházások, illetve az uniós pénzügyi alapok célirányos felhasználása a zöld finanszírozás további ösztönzése érdekében.
.jpg)
