2022. május 20., Bernát, Felícia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A fenntarthatósági fordulathoz szükséges szabályozás új kihívások elé állítja a vállalatokat

A fenntartható befektetésekhez elengedhetetlen volt egy olyan keretrendszer, amelyet a Taxonómia rendelet adott meg a gazdaság szereplői számára. A szempontrendszer célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét – mutatott rá a Világgazdaság oldalán Szege György, a Magyar Bankholding ESG kompetenciaközpont vezetője.

Az Európai Unió által bevezetett Green Deal célja, hogy 2030-ig a vállalatok 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet, később pedig a negatív kibocsátást. Emellett legalább annyira fontos kezdeményezés az EU Fenntartható Finanszírozási Akcióterve is, amely a klímasemleges célok elérését támogatja – idézi fel a szakértő.

A fentiek keretében lépett hatályba 2022 januárjában az EU Taxonómia rendelete.

Erre azért van szükség, hogy minden, a témában érintett résztvevő, kiváltképpen a pénzügyi intézmények, megfelelően azonosítsák a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő tevékenységeket.

Az EU Taxonómia és az ehhez kapcsolódó bizottsági rendeletek egyre pontosabban határozzák meg a gazdasági szereplők számára a zölddé és fenntarthatóvá válásukra irányuló jelentéstételi kötelezettségét. Mindez a vállalatok számára egyedi sajátosságaik, illetve a jövőben eltérő időpontban megjelenő, eltérő formátumú és tartalmú jelentési kötelezettségek miatt is nehézségeket hoz – mutat rá Szege György.

2022-től sok érintett vállalkozás számára már elérhető közelségbe került az úgynevezett nem pénzügyi jelentési közzétételi kötelezettség (NFRD), de várhatóan 2024-től a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) fenntarthatósági riporting keretrendszert is alkalmazni kell.

Ezen közzétételi irányelvek alapján kell majd bemutatniuk az érintett vállalatoknak a működésük klímaváltozásra gyakorolt hatását, illetve azt is, hogy a működésből eredő klímakockázatokat miként kezelik.

Csakhogy attól, hogy valaki zölden gondolkodik, zölden finanszíroz, még nem lesz kevésbé kockázatos döntés a befektetők, finanszírozók számára. Sőt: a zölddé válás számtalan új technológiai fejlesztést, újítást igényel, így jelentős kockázatokat is eredményezhet. Ezt pedig banki oldalról komoly feladat beépíteni a hitelbírálatokba, kockázatkezelési rendszerekbe.

Az egyik nehézséget a szakértő szerint a tevékenységek értékeléséhez és a jelentések elkészítéséhez szükséges, egyelőre nem is mindig hozzáférhető adattömeg jelenti. Mindezek ellenére az idő előrehaladtával a vállalatok kénytelenek lesznek „hiteles és minőségi, a fenntarthatóságra vonatkozó, úgymond ESG-adatokat tartalmazó nem pénzügyi jelentéseket készíteni, mivel ezek a szempontok válhatnak a mindennapi hitelhez jutás egyik alapfeltételévé”.

Fotó: metamorworks/iStock/Getty Images Plus
Neked ajánljuk
Hogyan kezelik a klímaváltozás kockázatait a pénzügyi világ innovátorai? Ismét várja a fenntartható vállalkozások jelentkezését a Generali Beváltotta az MNB reményeit a Zöldotthon program Milyen legyen az Aquincumi híd? Egy madárfajt védve a macskák elzárását rendelték el egy német városban
Tovább a forrásra: vg.hu
Vissza
Hírfolyam