Kevés európai vállalat van tisztában az unió fenntarthatósági törekvéseivel
Egy 2021-es felmérés szerint tíz EU-s vállalkozásból négy tudja, mi az a Green Deal, ami hamarosan minden gazdasági szereplő életére hatással lesz. A viszonylagos tájékozatlanság ellenére a cégvezetők fele felkészültnek tartja vállalkozását arra, hogy teljesítse az Európai Unió klímavédelmi előírásait.
Mint a felmérést készítő PwC közleménye rámutatott, a törvény az üzleti élet szinte minden területére hatással lesz, beleértve az adókat, a gyártást, a beszerzést, az ellátási lánc irányítását, a pénzügyeket, a humán-erőforrást vagy épp a vállalati beszámolást – idézi a Bitport.
A Green Deal a tagállamok kemény vitája után végül meglehetősen ambiciózus célt tűzött ki 2030-ra: 55 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re pedig elérni a klímasemlegességet. Ennek érdekében ösztönöznék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat, de cél az energiahatékonyság növelése és a kibocsátásmentes energiaforrásokra való áttérés is
A PwC kutatása szerint a vezetők számára egyelőre az jelenti a kihívást, hogy megértsék a Green Deal valamennyi dimenziójának hatását vállalatuk egészére nézve.
Jelentős hatást gyakorol a gazdaság egészére az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM – Carbon Border Adjustment Mechanism) is. Ennek célja, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést, azaz a szén-dioxid-intenzív termelés Európán kívülre történő áttelepítését. A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) szándékozik rövid távon áthelyezni ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíneit, de túlnyomó többségük áthelyezése (79 százalék) az EU-ba vagy azon belül történne.
A vállalatok többsége tesz lépéseket a klímavédelemért, kétharmaduk forrásokat is elkülönített a következő három-öt évben tervezett fenntarthatósági beruházásokra. Ám ezek nem képezik valamiféle integrált terv részét – jobbára ad hoc döntések.
A vállalatok olyan fejlesztésekben gondolkodnak, mint a tiszta energiaforrások nagyobb arányú felhasználása (78 százalék), az energiafogyasztás csökkentése (60 százalék), a hulladék és a műanyag-felhasználás csökkentése (59 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (59 százalék).
