Az emberi boldogságot nem GDP-ben mérik
Az emberek jóllétének, boldogságszintjének mérését tíz éve kezdte meg Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem volt egyetemi tanárának vezetésével a New York-i székhelyű Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózat (Sustainable Development Solutions Network), amelynek munkáját különböző nemzetközi szervezetek is támogatják.
Mint a Világgazdaság részletes cikkében rámutat, a kutatás elindítását egyszerre ösztönözte a boldogság, megelégedettség és a gazdasági eredmények kapcsolatára irányuló fokozott tudományos érdeklődés és a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság összhangjának megteremtésével kapcsolatos igények.
Bhután volt az első ország, amely bejelentette: célja nem a GDP-vel mért gazdasági növekedés, hanem az emberek boldogsága. Az államok boldogságszintjét leíró mutatót GNH-nak, azaz bruttó nemzeti boldogságnak (Gross National Happiness) nevezik.
Értékét kilenc tényezőből állapítják meg: a lakosság pszichológiai jólléte, az egészségügy és az oktatás minősége, a kultúra erőssége, a jó kormányzás, az életerős közösségek, az ökológiai sokszínűség és fenntarthatóság, az idő jó hasznosítása és az életszínvonal.
Az ENSZ közgyűlése 2011-ben határozatban ösztönözte a tagországokat, hogy az emberek jóllétét tekintsék a legfontosabb fejlesztési célnak, majd 2015-ben az ENSZ 193 tagállama döntött arról, hogy a gazdasági célokon kívül humán és fenntarthatósági célokra is szükség van.
A Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának friss, 2022. évi tanulmánya ismét rámutatott, hogy a boldogságindex szerinti rangsor és a versenyképességi helyezés között összefüggés van. A megelégedettebb, boldogabb ember nyilvánvalóan a munkájában is jobban teljesít.
A 2022-es rangsorban a V4-országok közül a magyar pozíció a legrosszabb, annak ellenére, hogy a magyar boldogságindex javulása Szerbia, Bulgária és Románia után a negyedik legmagasabb értéket ért el.
A kutatás tapasztalatai alapján a boldságszintet leginkább a társadalmi támogatási szint erőssége (ha valaki bajba kerül, vannak-e olyanok a környezetében, akikre számíthat?) és az élettel kapcsolatos választási lehetőségek befolyásolják.
A jövőben a társadalmak és gazdaságok eredményessége egyre kevésbé lesz kizárólag gazdasági adatokkal, például a GDP növekedésével leírható: megnő az egészséges és nagy tudású ember szerepe, amelyhez további tényezőként kapcsolható a boldogságszint fontossága.
