2018. november 20., Jolán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ráég a körmünkre

Az Európai Unió műanyagszemetének negyven százalékát külföldre – többnyire Ázsiába – exportálja. Ennek részben vége. A kínai kormány idén júliusban ugyanis bejelentette, hogy ez év végétől az egyéb hulladékok mellett megtiltja a műanyag-behozatalt. Kérdés: belefulladunk-e a szemetünkbe, vagy gyökeresen átalakítjuk az életünket?

Aki Dunakeszi és a Nyugati pályaudvar között jár vonattal, naponta láthatja a sínek mentén felhalmozott kommunális szemetet. Széttört tévék, monitorok és egyéb hulladékok zsákolva és anélkül. Miközben lenne hova szállítani, feldolgozni, szétválogatni a feleslegessé vált termékeket.

Roppant lehangoló látvány, még akkor is, ha itthon fényévekkel jobb a helyzet, mint a világ számos más pontján. Tavaly áprilisban például Guatemalavárosban négy embert temetett maga alá a heves esőzések miatt megcsúszó szemétdomb. 2015 decemberében legalább 69 embert ölt meg egy hulladékból és építési törmelékből álló hegy a kínai Sencsenben.

Az ottani mérnökök hónapokig hiába figyelmeztették a hatóságokat a domboldal instabilitására. Idén márciusban hasonló katasztrófa történt Etiópia fővárosában, ahol hatalmas szeméthegy omlott az ott kutató nőkre és gyerekekre. A hatóságok negyven áldozatról és számos eltűntről számoltak be.

Addisz-Abeba legnagyobb ilyen jellegű telepére ötven éve hordják a hulladékot. A halmok közelében apró házakat is felhúztak, hogy a megélhetésüket a szemétből remélők minél közelebb legyenek munkahelyükhöz. Áprilisban Srí Lanka fővárosától, Colombótól nem messze erős széllökés döntött egy túl magasra épített szeméthegyet 150 házra.

A háztartási hulladékból, törött üvegből, ételmaradékból és autógumiból álló áradat helyenként öt-hat méter vastagon takarta be a vityillókat. A hulladékhegyek akkor is veszélyesek, ha nem omlanak le.

Mivel számos országban nem válogatják szét a szemetet, az ételmaradék, a műanyag, a növényi hulladék, az építkezési törmelék egy helyre kerül. A gyorsan bomló hulladékból metángáz szabadul fel, az pedig berobbanhat.

A szemét jelentékeny részét a folyók mossák a tengerekbe. Két német kutatócsoport a minap arról publikált, hogy tíz folyó felelhet akár évi négymillió tonna műanyag óceánba kerüléséért. Ez a tíz folyó: a Jangce, a Sárga-folyó, a Hajho-folyó, a Gyöngy-folyó, az Amur, a Mekong, az Indus, a Gangesz, a Nílus és a Niger. Európai vízfolyás nincs a listán, pedig ezek is bőséggel szennyeznek.

Idén áprilisban jelent meg az információ, hogy egészen az Északi-sarkvidékig szállítják az óceáni áramlatok az Európa és Egyesült Államok körüli vizekbe kerülő műanyaghulladékot. Grönlandtól keletre és a Barents-tengerben négyzetkilométerenként több százezer, főleg apró műanyaghulladék lebeg. A szemét döntő része Európa, valamint Észak-Amerika felől sodródott északra.

A cikk további része a lenti linken olvasható.

Neked ajánljuk
Illegális szemétlerakóra bukkantak Hajdúböszörmény határában Ljubljanában még a temetői mécseseket is szelektíven gyűjtik! Piros pont Magyarországnak veszélyeshulladék-kezelésből Napsütésben a szemét is a klíma ellen fordul Zero waste bevásárlózacskó
Tovább a forrásra: magyaridok.hu
Vissza
Hírfolyam