A hulladék rögös útja
A januári tiltás bevezetéséig Kínába több ezer kilométerről is szállíthattak szemetet, ami jelentős ökológiai lábnyomot hagyott maga után. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője az InfoRádióban elmondta: nagyon sok konténerhajó, amely árut szállított Kínából, csak félig megpakolva tért vissza. Ezt a piaci rést pedig sokan ki akarták használni, így később Kína bonyolította le a világ hulladékforgalmának több mint a felét.
„A műanyaghulladékokban, de a textilhulladékokban is nagyon sok olyan anyag található, amelyet már globálisan betiltottunk” – mondta a szakértő.
A nemzetközi egyezmények az újrahasznosított termékekben nagyobb határértékeket engednek meg az újrahasznosításból visszakerülő káros anyagok miatt.
Genfben a Bázeli Egyezmény átbeszélésekor a kínai delegáció javasolta, hogy legyenek alacsonyabbak a határértékek, az Európai Unió pedig éppen a magasabb értékek elfogadásáért harcolt. A szakértő szerint ebből látszik:
.jpeg)
az Európai Unió kettős játékot folytat annak érdekében, hogy a szennyezett hulladékától megszabaduljon a harmadik világ kárára.
Az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Írországban nagy problémát okozott, hogy Kína lezárta a határait 24 szemétfajta előtt, és alig egy hónap alatt annyi újrahasznosításra váró szemét halmozódott fel, hogy helyben kellett elégetni.
A szakértő hozzátette, a hulladékok elégetése káros a környezetre, hiszen ezeknek a termékeknek az előállítása több energiába került, mint amennyit ki lehet nyerni belőlük, illetve az égetés után a hulladék negyede, ötöde továbbra is megmarad salak formájában.
Az újrahasznosítás sem jelent megoldást a problémára, ezért is mondja a Greenpeace, hogy be kell tiltani az „egyutas csomagolást”, azaz olyan csomagolást, amely csak egyszeri felhasználásra alkalmas.
.jpg){kind=spacer}
