2018. május 23., Dezső
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Túlcsordult a szemét

Ígéretét betartva Kína 2018. január 1-jén bezárta határait bizonyos típusú importált hulladékok előtt. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy túl sok mocskos és veszélyes szemét érkezett be az országba, ami súlyosan szennyezte a környezetet. Az egyik legdurvább eset még 1996-ban történt, amikor egy újrahasznosítással foglalkozó kínai gyár véletlenül 100 tonna radioaktív fémet vitt be az országba Kazahsztánból és Kirgizisztánból.

Az utóbbi húsz esztendőben Kína a világ kukája volt, az ázsiai ország irgalmatlan mennyiségű újrahasznosítható hulladékot vett át más nemzetektől. 2016-ban Kína dolgozta fel a világ összes országa által exportált műanyag-, papír- és fémhulladék legkevesebb felét: 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásároltak 18 milliárd dollár környéki összegért.

Csak az Amerikai Egyesült Államok 16 millió tonna hulladékot küldött Kínába évente, melynek értéke 5,2 milliárd dollárra tehető. Nagy-Britannia szintén annyi szemetet adott Kínának, amivel nem kevesebb, mint tízezer olimpiai méretű úszómedencét lehetne megtölteni.

A kínai tiltás erősítheti az eddig háttérbe szorult dél-kelet ázsiai feldolgozókat, de ha a nyugati országok nem változtatnak szemetelési szokásaikon, könnyen elégtelenné válhatnak azok kapacitásai is.

Miközben a nyugati cégek kétségbe esve kutattak új feldolgozó cégek után, a kevésbé fejlett területek vállalatai nyertek az új lehetőségeken.

Jelenleg Indonéziát, Malajziát és Vietnamot kérik arra, fogadják be a 24 kitiltott szemétfélét. A belgiumi székhelyű Nemzetközi Újrahasznosító Hivatal szerint Vietnam 550 ezer tonna műanyag szemetet importált tavaly, Malajzia 450 ezret, Indonézia 200 ezret, mindegyik országban jelentős növekedés mutatkozott e téren. Ugyanakkor valószínűleg nem lesznek képesek megbirkózni az egyre növekvő igényekkel, ugyanis saját termelésük is éppen eléggé igénybe veszi feldolgozókapacitásaikat.

A változásnak hosszú távon pozitív hatásai is lehetnek. Az exportáló országoknak muszáj lesz újragondolniuk a hulladékgazdálkodásukat, lecsökkenteniük a szemétmennyiségüket, és fejleszteniük kell a saját újrahasznosító rendszerüket.

Simon Gergely, a magyarországi Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a Népszavának elmondta: a fő problémát az egyutas csomagolóanyagok alkalmazása jelenti. Mivel a keletkező hulladék ismét egyre nagyobb arányban lerakókban, égetőkben végzi világszerte, az igazi megoldást a keletkező hulladék mennyiségének visszaszorítása jelentené.

Simon Gergely további meglátásai a magyar helyzetről, a társadalom hozzáállásával kapcsolatos nehézségekről és a hulladékégetés megítélésének visszásságairól a nepszava.hu oldalon olvashatók.

Tovább a forrásra: nepszava.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Újrahasznosított műanyagból készít utat egy brit startup „Nehéz feldolgoznom, hogy valami szemét” 10 éves a Bélaműhely 181 ezer kilogrammnyi szemét lehet a Holdon 2022-ig változatlan marad a szén iránti kereslet