2019. május 27., Hella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Globális összeomlás felé tart a hulladékfeldolgozás rendszere

Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási rendszer idén súlyosan megrendült. A fejlemények ébresztőt jelenthetnek a világnak, rávilágítva arra, hogy a rendszer eddig sem működött megfelelően, ezért rendszerszintű változásokra van szükség.

A háztartási szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás 1980-as évekbeli első, próbaszerű bevezetését követően az újrafeldolgozás globálisan mintegy 200 milliárd dolláros iparággá fejlődött, amelyet egyben az emberiség fokozódó szeméttermelésének leginkább kézenfekvő megoldásaként tartanak számon – írja a portfolio.hu

A műanyaghulladék terjedése ellen tiltakozik egy tüntető az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt 2018. október 23-án
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Idén azonban minden megváltozott, 2017 végén ugyanis Kína, amely addig a globális újrahasznosítási kereskedelem központja volt, hirtelen lezárta határait a hulladék előtt a szemét szennyezettségére és a környezeti ártalmakra hivatkozva.

A hulladék kereskedelme és feldolgozása rendkívüli nyereséget képes termelni, ezért nem csoda, ha vállalatok sora alapozta rá tevékenységét. A nyugatról nézve csak előnyökkel bíró rendszer azonban rejtett problémákat hordoz magában, mint a csempészet, a korrupció és a környezetszennyezés.

Kína technikailag ugyan továbbra is fogadhatná a hulladékot, azonban olyan szigorú környezetvédelmi szabályozást vezetett be, ami gyakorlatilag felér a tiltással. Ennek hatására a műanyaghulladék piaci ára összeomlott, hasonlóan a papíréhoz, és az addig jól jövedelmező globális hulladékkereskedelem válságba került.

Kínai asszony hulladékkal a vállán Fotó: shutterstock.com

 A tiltást követően az újrahasznosítási programok költségigénye többszörösére emelkedett, a szelektívhulladék-gyűjtő társaságok pedig elkezdték korlátozni a szelektíven gyűjthető anyagok körét.

Míg korábban a városok bevételre tettek szert a szelektív hulladékgyűjtésből, most extra költségeket ró rájuk a szemét kezelése. 

A kínai társaságok jelentős része a történtek hatására más, délkelet-ázsiai országba tette át székhelyét, így azonban ebbe a régióba egyes vélemények szerint jóval nagyobb mennyiségben áramlik a műanyaghulladék, mint amennyit biztonságosan fel tud dolgozni, ami egy új típusú környezeti válsággal fenyeget. 

A délkelet-ázsiai országok kormányai igyekeznek korlátozni a szemétimport mennyiségét, amely sokszor teljesen szabálytalanul érkezik az országokba, a vállalkozások egy része pedig nem is törekszik a környezetvédelmi előírások betartására.

Értékes (?) rakomány Fotó: shutterstock.com

Az 1989-es Bázeli Egyezmény szerint ugyan az elektronikai hulladék csak azok előzetes beleegyezésével szállítható a fejlődő országokba, a műanyag kereskedelmét azonban nem szabályozza, és egyre több hang kérdőjelezi meg az intézkedések elegendőségét.

Norvégia már kidolgozott egy, a Bázeli Egyezmény által szabályozott hulladékok listájának kibővítésére vonatkozott javaslatot, amely a befogadó országok előzetes engedélyéhez kötné bizonyos műanyaghulladékok exportját. Bár az EU és sok hulladékkereskedő ellenzi a célkitűzést, ahhoz már több mint 20 ország csatlakozott támogatóként.

A norvég cél kritikusai szerint a törekvés ellehetetleníti a hulladék újrahasznosítását.

Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa hosszú távon kedvező hatásokra számít. Karmenu Vella szerint azáltal, hogy a feltörekvő országok egyre kevésbé kívánnak a világ hulladéklerakóivá válni, a fejlett országoknak a saját újrafeldolgozó és -hasznosító kapacitásaik létrehozására kell fókuszálniuk, aminek gazdaságélénkítő hatása lehet az érintett iparágakban.

A változások részben arra késztetik a nyugati világ hulladékkereskedőit, hogy maguk is fokozzák a környezetvédelmi célú beruházásokat, miután ezen akár üzleti vállalkozásuk életképessége is múlhat.

A fogyasztói szokásokban is változás jöhet

Míg eddig a visszagyűjtési és újrafeldolgozási arány növelése volt a fókuszban, a továbbiakban a figyelem a csomagolási és fogyasztói szokások megváltoztatására helyeződhet.

Az egyik megoldást az újrafeldolgozás helyett az újrafelhasználás arányának növelése jelentheti, például a palackok esetében, de a csomagolást tudatosan kerülő fogyasztói magatartás szintén jelentősen csökkenthetné a problémát.

Ehhez a jelenlegi újrahasznosítási rendszer kritikusai szerint nem is kell feltétlen új dolgokat kitalálni, gyakran elég egyszerűen megvizsgálni azt, hogy a nagyszüleinknek hogyan sikerült egyszer használatos műanyag kávékapszulák vagy vizes palackok nélkül túlélniük.

Neked ajánljuk
A műanyag zacskók azonnali betiltását sürgeti a német fejlesztési miniszter Ne bomoljunk, az ilyen zacskó nem lehet megoldás! Szigorral és piacképes helyettesítő termékekkel az egyszer használatos műanyag ellen Kínából eregetik az ózongyilkos freont Anglia műanyagellenes küzdelme új fejezethez érkezett
Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam