2018. november 18., Jenő
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Globális összeomlás felé tart a hulladékfeldolgozás rendszere

Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási rendszer idén súlyosan megrendült. A fejlemények ébresztőt jelenthetnek a világnak, rávilágítva arra, hogy a rendszer eddig sem működött megfelelően, ezért rendszerszintű változásokra van szükség.

A háztartási szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás 1980-as évekbeli első, próbaszerű bevezetését követően az újrafeldolgozás globálisan mintegy 200 milliárd dolláros iparággá fejlődött, amelyet egyben az emberiség fokozódó szeméttermelésének leginkább kézenfekvő megoldásaként tartanak számon – írja a portfolio.hu

A műanyaghulladék terjedése ellen tiltakozik egy tüntető az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt 2018. október 23-án
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Idén azonban minden megváltozott, 2017 végén ugyanis Kína, amely addig a globális újrahasznosítási kereskedelem központja volt, hirtelen lezárta határait a hulladék előtt a szemét szennyezettségére és a környezeti ártalmakra hivatkozva.

A hulladék kereskedelme és feldolgozása rendkívüli nyereséget képes termelni, ezért nem csoda, ha vállalatok sora alapozta rá tevékenységét. A nyugatról nézve csak előnyökkel bíró rendszer azonban rejtett problémákat hordoz magában, mint a csempészet, a korrupció és a környezetszennyezés.

Kína technikailag ugyan továbbra is fogadhatná a hulladékot, azonban olyan szigorú környezetvédelmi szabályozást vezetett be, ami gyakorlatilag felér a tiltással. Ennek hatására a műanyaghulladék piaci ára összeomlott, hasonlóan a papíréhoz, és az addig jól jövedelmező globális hulladékkereskedelem válságba került.

Kínai asszony hulladékkal a vállán Fotó: shutterstock.com

 A tiltást követően az újrahasznosítási programok költségigénye többszörösére emelkedett, a szelektívhulladék-gyűjtő társaságok pedig elkezdték korlátozni a szelektíven gyűjthető anyagok körét.

Míg korábban a városok bevételre tettek szert a szelektív hulladékgyűjtésből, most extra költségeket ró rájuk a szemét kezelése. 

A kínai társaságok jelentős része a történtek hatására más, délkelet-ázsiai országba tette át székhelyét, így azonban ebbe a régióba egyes vélemények szerint jóval nagyobb mennyiségben áramlik a műanyaghulladék, mint amennyit biztonságosan fel tud dolgozni, ami egy új típusú környezeti válsággal fenyeget. 

A délkelet-ázsiai országok kormányai igyekeznek korlátozni a szemétimport mennyiségét, amely sokszor teljesen szabálytalanul érkezik az országokba, a vállalkozások egy része pedig nem is törekszik a környezetvédelmi előírások betartására.

Értékes (?) rakomány Fotó: shutterstock.com

Az 1989-es Bázeli Egyezmény szerint ugyan az elektronikai hulladék csak azok előzetes beleegyezésével szállítható a fejlődő országokba, a műanyag kereskedelmét azonban nem szabályozza, és egyre több hang kérdőjelezi meg az intézkedések elegendőségét.

Norvégia már kidolgozott egy, a Bázeli Egyezmény által szabályozott hulladékok listájának kibővítésére vonatkozott javaslatot, amely a befogadó országok előzetes engedélyéhez kötné bizonyos műanyaghulladékok exportját. Bár az EU és sok hulladékkereskedő ellenzi a célkitűzést, ahhoz már több mint 20 ország csatlakozott támogatóként.

A norvég cél kritikusai szerint a törekvés ellehetetleníti a hulladék újrahasznosítását.

Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa hosszú távon kedvező hatásokra számít. Karmenu Vella szerint azáltal, hogy a feltörekvő országok egyre kevésbé kívánnak a világ hulladéklerakóivá válni, a fejlett országoknak a saját újrafeldolgozó és -hasznosító kapacitásaik létrehozására kell fókuszálniuk, aminek gazdaságélénkítő hatása lehet az érintett iparágakban.

A változások részben arra késztetik a nyugati világ hulladékkereskedőit, hogy maguk is fokozzák a környezetvédelmi célú beruházásokat, miután ezen akár üzleti vállalkozásuk életképessége is múlhat.

A fogyasztói szokásokban is változás jöhet

Míg eddig a visszagyűjtési és újrafeldolgozási arány növelése volt a fókuszban, a továbbiakban a figyelem a csomagolási és fogyasztói szokások megváltoztatására helyeződhet.

Az egyik megoldást az újrafeldolgozás helyett az újrafelhasználás arányának növelése jelentheti, például a palackok esetében, de a csomagolást tudatosan kerülő fogyasztói magatartás szintén jelentősen csökkenthetné a problémát.

Ehhez a jelenlegi újrahasznosítási rendszer kritikusai szerint nem is kell feltétlen új dolgokat kitalálni, gyakran elég egyszerűen megvizsgálni azt, hogy a nagyszüleinknek hogyan sikerült egyszer használatos műanyag kávékapszulák vagy vizes palackok nélkül túlélniük.

Neked ajánljuk
Illegális szemétlerakóra bukkantak Hajdúböszörmény határában Ljubljanában még a temetői mécseseket is szelektíven gyűjtik! Piros pont Magyarországnak veszélyeshulladék-kezelésből 9 lélegzetelállító fotó egy alig ismert nemzeti parkról Kiskapu: egyes gyárak így játsszák ki a párizsi klímaegyezményt
Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam