2018. december 13., Luca, Otília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Akiknek nem fontos az élelmiszer-veszteség és a pazarlás visszaszorítása

Az élelmiszer-feldolgozók nem tekintik súlyos problémának a tevékenységük során képződő hulladékokat – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb, november 22-én ismertetett kutatásából.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015 óta foglalkozik az élelmiszer-veszteség, -pazarlás témakörével. 2018-ban az élelmiszeriparban keletkező veszteségeket vizsgálták, mert a releváns szakirodalmak alapján a lakosság után a második legnagyobb „veszteségtermelő” a feldolgozási fázis.

Arra voltak kíváncsiak, hogy a vállalkozások mérik-e ezt a veszteséget, illetve ismerik-e a hulladék további sorsát.

Fotó: shutterstock.com

Azt is vizsgálták, hogy a keletkező veszteségen belül mekkora a technológiából adódó, el nem kerülhető rész, és mekkora hányadot képviselnek a nem megfelelő technológiai megoldásokból, emberi mulasztásból, ismerethiányból eredő hulladékok. Arra is választ kerestek, hogyan lehetne utóbbiakat csökkenteni, és a keletkező melléktermékeket, hulladékokat minél jobban hasznosítani.

Szerették volna megtudni, mitől függ, hogy egy élelmiszeripari cég mennyire innovatív ezen a területen, illetve milyen gazdasági okok akadályozzák a hatékonyabb cselekvést ezen a területen.

Ugyanakkor a kutatók nem tudtak teljes áttekintést nyerni a témáról, mivel a 19 mélyinterjús megkérdezés mellett a 4000 kiküldött kérdőívből mindössze 175 értékelhető válasz érkezett vissza. Ahogy az elemzést ismertető dr. Kürthy Gyöngyi, az AKI megbízott főigazgató-helyettese megjegyezte, ez az érdektelenség is egyfajta eredmény.

Fotó: shutterstock.com

Jellemzően a nagyobb vállalkozások, cégek voltak készségesebbek a megkeresés során. Mint a szakember elmondta, azért, mert koncentráltabban jelentkezik náluk a probléma, így többet is és tudatosabban is foglalkoznak vele.

A méreteket és az alágazatokat tekintve a nagy cégek és az olajgyártással foglalkozók a leginkább nyomon követők, legkevésbé pedig a mikrovállalkozások, illetve a kenyér- és tésztagyártással foglalkozók.

A feldolgozás során keletkező veszteséget a vállaltok nem érzik komoly problémának, a jelenlegi technológiai adottságuk természetes velejárójának tekintik. Leginkább ennek a pénzügyi oldala „fáj” a cégeknek: az élelmiszer-hulladékok magas megsemmisítési költségét jelezték sokan az egyik kiemelkedő gondnak.

A vállalkozások számos szabályozási, piacszervezési problémáról számoltak be, ami akadályozza az élelmiszer-veszteségek jobb hasznosítását. A megelőzést/csökkentést sokan technológiailag megoldhatónak, de nem eléggé költséghatékonynak tartják.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a szabályozásban is szemléletváltásra lenne szükség: olyan ösztönzők kialakítására, amelyekkel a cégeket érdekeltté teszik a hulladékképződés elkerülésében, illetve a termelődő veszteségek minél jobb hasznosításában.

Neked ajánljuk
Nem mindenki látja problémának a karácsonyi hulladékhegyeket Nyolcvan százalékkal csökkent a műanyag zacskók felhasználása Ausztráliában A H&M is száműzi a műanyag zacskókat Környezetbarát, vegyszermentes, vízzel lemosható körömlakk gyerekeknek és felnőtteknek Jármű-korszerűsítés a Magyar Postánál
Tovább a forrásra: agroinform.hu
Vissza
Hírfolyam