2020. május 31., Angéla, Petronella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Akiknek nem fontos az élelmiszer-veszteség és a pazarlás visszaszorítása

Az élelmiszer-feldolgozók nem tekintik súlyos problémának a tevékenységük során képződő hulladékokat – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb, november 22-én ismertetett kutatásából.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015 óta foglalkozik az élelmiszer-veszteség, -pazarlás témakörével. 2018-ban az élelmiszeriparban keletkező veszteségeket vizsgálták, mert a releváns szakirodalmak alapján a lakosság után a második legnagyobb „veszteségtermelő” a feldolgozási fázis.

Arra voltak kíváncsiak, hogy a vállalkozások mérik-e ezt a veszteséget, illetve ismerik-e a hulladék további sorsát.

Fotó: shutterstock.com

Azt is vizsgálták, hogy a keletkező veszteségen belül mekkora a technológiából adódó, el nem kerülhető rész, és mekkora hányadot képviselnek a nem megfelelő technológiai megoldásokból, emberi mulasztásból, ismerethiányból eredő hulladékok. Arra is választ kerestek, hogyan lehetne utóbbiakat csökkenteni, és a keletkező melléktermékeket, hulladékokat minél jobban hasznosítani.

Szerették volna megtudni, mitől függ, hogy egy élelmiszeripari cég mennyire innovatív ezen a területen, illetve milyen gazdasági okok akadályozzák a hatékonyabb cselekvést ezen a területen.

Ugyanakkor a kutatók nem tudtak teljes áttekintést nyerni a témáról, mivel a 19 mélyinterjús megkérdezés mellett a 4000 kiküldött kérdőívből mindössze 175 értékelhető válasz érkezett vissza. Ahogy az elemzést ismertető dr. Kürthy Gyöngyi, az AKI megbízott főigazgató-helyettese megjegyezte, ez az érdektelenség is egyfajta eredmény.

Fotó: shutterstock.com

Jellemzően a nagyobb vállalkozások, cégek voltak készségesebbek a megkeresés során. Mint a szakember elmondta, azért, mert koncentráltabban jelentkezik náluk a probléma, így többet is és tudatosabban is foglalkoznak vele.

A méreteket és az alágazatokat tekintve a nagy cégek és az olajgyártással foglalkozók a leginkább nyomon követők, legkevésbé pedig a mikrovállalkozások, illetve a kenyér- és tésztagyártással foglalkozók.

A feldolgozás során keletkező veszteséget a vállaltok nem érzik komoly problémának, a jelenlegi technológiai adottságuk természetes velejárójának tekintik. Leginkább ennek a pénzügyi oldala „fáj” a cégeknek: az élelmiszer-hulladékok magas megsemmisítési költségét jelezték sokan az egyik kiemelkedő gondnak.

A vállalkozások számos szabályozási, piacszervezési problémáról számoltak be, ami akadályozza az élelmiszer-veszteségek jobb hasznosítását. A megelőzést/csökkentést sokan technológiailag megoldhatónak, de nem eléggé költséghatékonynak tartják.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a szabályozásban is szemléletváltásra lenne szükség: olyan ösztönzők kialakítására, amelyekkel a cégeket érdekeltté teszik a hulladékképződés elkerülésében, illetve a termelődő veszteségek minél jobb hasznosításában.

Neked ajánljuk
Hiába szeretné az ipar, a műanyag nem kap haladékot Súlyosan alábecsülték az óceánok szennyezettségét Az Országgyűlés később tárgyalja az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos javaslatot Rekordszámú új ragadozó szivacsfajra bukkantak Ausztrália partjainál Ha nem rohan el fülünk mellett a madárdal...
Tovább a forrásra: agroinform.hu
Vissza
Hírfolyam