Mi a fővárosi szemét sorsa?

A kérdés megválaszolásához Debreczeni Anna és a G7 oldala a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) hulladékkezelési igazgatóját, Sámson Lászlót és a hulladékhasznosítási osztály vezetőjét, Palásti Lászlót hívta segítségül.

Budapesten évente 800 ezer tonna hulladék jön létre. Azaz egy lakosra napi több mint egy kilogramm, évi 444 kilogramm szemét jut.

A szemét legnagyobb része, 90 százaléka a zöld vagy szürke kukákban gyűjtött normál szemét, ami megy egyenesen az égetőbe vagy a lerakóba.

A rákospalotai hulladékhasznosító műben, azaz a szemétégetőben a budapesti települési hulladék 60-65 százalékát alakítják át hő-, illetve villamos energiává Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A fennmaradó mintegy 40 százalék megy a pusztazámori lerakóba. Bizonyos szempontból itt is hasznosul, a szemétből felszabaduló metángázból villamos energiát nyernek ki. Illetve előállítanak egy RDF (Refuse-derived Fuel) nevű másodlagos, alternatív fűtőanyagot is. Bár nem veszélyes az RDF, ennek ellenére nincs rá nagy kereslet, így nehéz eladni, legfeljebb jó pénzért hajlandóak elégetni a cementgyárak vagy az erőművek. 

Lehetnénk válogatósabbak

A budapesti települési szemét tíz százalékát gyűjtik szelektíven, és ennek is csak egy része hasznosítható újra.

Szelektív és kommunális kukák egy XII. kerületi ház előtt
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László 

Bár a szelektív hulladék mennyisége az utóbbi évtizedekben nőtt, minősége, azaz tisztasága nem javult. Pedig ha mindenki mindent a helyére dobna a szelektív kukákban, a fővárosi szemét 30-40 százaléka is hasznosítható lenne. Azonban ez közel sincs így:

elég némi pörköltmaradék, és kis túlzással máris mehet a levesbe a kék színű papírgyűjtő kuka egész gondosan válogatott tartalma. A tejfölös dobozokat és lekváros üvegeket azonban nem kell foltmentesre tisztítani, elég csak – lehetőleg használt vízben – elöblíteni.