Árad a szemét
Az emberiség számára nem okoz meglepetést, hogy a folyók vízszintje évente kétszer megemelkedik. Megtanultuk megvédeni magunkat a természet erőitől – de az emberi felelőtlenség következményivel szemben sokszor még mindig tehetetlenek vagyunk.
A probléma forrása az, hogy Ukrajnában (és egyébként Romániában is) vagy nincs megfelelő hulladékszállítás, vagy a helyiek játsszák ki a szabályokat, és az árterekre hordják ki a szemetüket. Az áradási időszakban ezt a területet elönti a víz, ami a hulladékot szállítani kezdi, sokszor több száz kilométeren keresztül – derül ki Nagy Nikoletta írásából a 24.hu-n.
Magyarországra általában Ukrajnából érkeznek az úszó szemétszigetek, és a Tiszán dolgozó szakemberek dolgát alaposan megnehezítik, mivel egy részükkel a szemétgyűjtő hajók sem boldogulnak.
Az átlagember azt gondolhatja, hogy a hulladékszigetek jobbára PET-palackokból állnak, mert ezek úsznak a víz felszínén.
De ami az ártérre, majd onnan a folyókba kerül, az mindennapos háztartási hulladék, azaz olyan, a víz tetején nem lebegő szemétből is áll, mint a szárazelem vagy a koszos pelenka. Ez veszélyes hulladéknak számít, és jellemzően ez az, amit nehezebb kiszedni a folyókból, és az élővilágot károsítja – mondta el Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője.
Ha egy ilyen szemétadag megközelíti a magyar határt, általában az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) ezt jelzi a Belügyminisztériumnak, és a határvízi egyezmények alapján felszólítják a szemét forrását a vizek megtisztítására. Alapvetően azok felelőssége lenne a hulladék összegyűjtése, ahonnan érkezik a szemét, de ez nem minden esetben történik meg – ilyenkor a hazai szakemberek is lépnek a folyó megtisztítása érdekében.
A problémával folyamatosan foglalkoznak a hazai szervezetek: a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének találkozójának kiemelt téma lesz, a PET Kupa pedig konkrétan most is dolgozik azon, hogy a már Tiszán úszó hulladékot eltakarítsák.
