Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 6., Bíborka, Vilmos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem csak a tengervízben hemzseg a parányi plasztik

A hazai folyók üledékeiben is sok mikroműanyag lehet az SZTE kutatói szerint.

Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékében, ami a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint jelentős környezeti kockázattal járhat – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.

A magyarországi folyókon levonuló árhullám ugyanis nemcsak iszapot és uszadékfát szállít, hanem a víz felszínén rengeteg műanyagszemetet is látni, ezek időközben összetöredeznek, és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak.

A mikroműanyagnak nevezett, öt milliméternél kisebb részecskék legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek, és jelenleg már globális problémát okoznak Fotó: Raceforwater/Wikimedia Commons

Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a Maros üledékeit Lippától Makóig vizsgálták. Kimutatták,

a mederből származó egy kilogrammnyi mintában esetenként akár 40 ezer mikroműanyag-szemcse is található.

Összehasonlításként: egy korábbi vizsgálat az angliai Manchester melletti vízfolyások üledékeiben kilogrammonként legfeljebb 12-25 ezer ilyen szemcsét azonosított.

A folyókba került mikroműanyag lerakódhat a mederben és az ártereken is, és jelentős környezeti kockázattal járhat. Bekerül a talajlakó és a folyók fenekén táplálkozó állatok szervezetébe, majd a tápláléklánc révén az ökoszisztéma egészébe, így akár az emberi szervezetbe is. A felszínükhöz káros anyagok és szennyeződések kötődhetnek.

Neked ajánljuk
Ártalmas falatok nyomában Összekeverik a műanyag és a táplálék szagát a teknősök Fenntartható sportfelszereléssel készül az olimpiára a Nike Kedves Szomszédaim, miben segíthetek? Magyar technológiák segíthetik a nyugat-balkáni térség klímavédelmét
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam