2019. november 22., Cecília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Elképesztő méreteket öltött a Földközi-tenger szennyezése

Percenként átlagosan 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok csődöt mondtak a műanyagszemét környezetbarát feldolgozásában – hívta fel a figyelmet a hétvégén a Természetvédelmi Világalap (WWF).

A WWF elemzése szerint egy kilométer partszakaszon naponta öt kilogramm műanyagszemét gyűlik össze. A leginkább kedvelt úti célok a legszennyezettebbek: Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl és Kilikia térsége Törökországban, ami részben arra utal, hogy a kommunális hulladékfeldolgozás nem tud lépést tartani a turistaszezonban megnövekvő szemét mennyiségével.

Összességében tehát évente több mint félmillió tonna műanyag kerül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó melléktengerbe.

Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban akár 40 százalékkal is megnövelheti a hulladék mennyiségét – idézte az APA osztrák hírügynökség Axel Heint, a WWF tengerbiológusát.

A szakértő szerint a Földközi-tenger szennyezését nemcsak a természet, hanem a gazdaság is megszenvedi. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például a halászat is hozzájárul a környezetszennyezéshez.

A műanyaghulladék 20 százalékát az elhagyott szállítmányok és a halászatban használt eszközök teszik ki Fotó: Matthias Groeneveld/pixabay.com

Akadozó újrahasznosítás

A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyagszemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják, vagy egyszerűen csak eldobják. A környezetbe kerülő műanyagszemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.

Fotó: Jose Gimenez Fotografía/visualhunt.com

A WWF szerint a műanyagszemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti. Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból.

Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra, vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol.

Neked ajánljuk
A műanyagszennyeződés csúszós terep Ahol kütyüink elfeledve hevernek – és mérgeznek Az vagy, amit nem eszel meg A Starbucks kedvezménnyel jutalmazza felkészült fogyasztóit Lehet az online vásárlás is környezetbarát?
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam