A skandináv országok sem ülhetnek karba tett kézzel
Az EU módosított újrahasznosítási célkitűzéseinek eléréséhez a skandináv országoknak jelentősen növelniük kell az újrahasznosítást – annak ellenére, hogy Európa legfejlettebb és legalaposabban kidolgozott hulladékgazdálkodási rendszerei közül több ebben a térségben található.
A skandináv országok Eurostat felé bejelentett újrahasznosítási rátáját vizsgálva kiderült, hogy 16–32% közötti növekedésre van szükség ahhoz, hogy az új EU-célkitűzést, a 65 százalékot 2035-re teljesíteni lehessen – írja az Eunomia alapján a Humusz Szövetség.
A skandináv tanács hulladékügyi csoportja által megrendelt vizsgálat arra jutott, hogy
a működő eljárások ellenére jelentős változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a régió teljesítse az EU célkitűzéseit.
Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland hulladékkezelési politikájának részletes elemzéséből kiderült, hogy az újrahasznosítási ráták alakulására pozitív hatással volt a fémdobozok betéti rendszerének és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek bevezetése, valamint az éghető és a biológiailag lebomló hulladék lerakásának tilalma.
A felmérésből azonban az is látszik, hogy a meglévő sikerek ellenére valamennyi régiós országnak jelentős változtatásokat kell eszközölnie ahhoz, hogy az EU átdolgozott hulladékirányelveinek célkitűzéseit teljesíteni tudják. Különösen az égetés (és Izlandon a hulladéklerakás) felől kell jelentős elmozdulást elérni az újrahasznosítás felé. A jelentés ehhez több változtatást is javasol:
a főbb lépések között szerepel a háztartásokat és vállalkozásokat célzó, újrahasznosítási célt szolgáló hulladékgyűjtési rendszer lefedettségének növelése csakúgy, mint a hulladékgazdálkodási politikák reformja, hogy további adózási intézkedések lehetőségeit is kihasználják.
Ezeket a lépéseket új (biohulladék- és újrahasznosítási) infrastruktúra kiépítése támogatná, valamint az emberek magatartását befolyásoló intézkedések szélesebb köre.
