Szenvedély, szemléletformálás és szigor – a tiszta erdők receptje
Egyre több elkötelezett és kitartó önkéntes küzd azért, hogy megszabadítsa Magyarország természeti értékeit a tájat elcsúfító szeméttől, ez azonban az illegális hulladékot lerakók hozzáállásának – gyöngéd vagy kemény eszközökkel való – megváltoztatása nélkül dicséretes, de sziszifuszi munka marad.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az állami erdőgazdaságok évente több mint 100 millió forintos nagyságrendben költenek az illegálisan lerakott kommunális, zöld- és ipari hulladékok felszámolására – derül ki a Hello Vidék összeállításából.
A Pilisi Parkerdő illetékese szerint
a hazai erdőkben található illegális hulladék főként a vállalkozásoktól és a háztartásoktól származik.
Az eredmény? A vegyszermaradványok az erdő talajára, a természetes vizekre és végeredményben az egész táplálékláncra, a nagyobb műanyagdarabok a csapdába eső vagy azokat elfogyasztó állatokra jelentenek veszélyt.
A környezettel kapcsolatos tájékozottság és az egyéni felelősségérzet növekedésével egyre többen döntenek úgy, hogy kesztyűt ragadnak a szemét ellen: Párdy Bence, egy 32 éves budapesti pincér a PET Kupa hatására költözött le a Tisza-tóhoz szemetet szedni, Duli Gábor pedig 6000 liter hulladéktól tisztította meg egyedül a Bükköt.
Az eldobált hulladék összegyűjtése ugyanakkor elsősorban az erdő kezelőjének a feladata, de iskolák, civil szervezetek és vállalatok is gyakran vesznek részt szemétgyűjtési akciókban, amilyen például az évente megrendezésre kerülő TeSzedd.
Az utánpótlást kéne megszüntetni
A problémákat felismerve a kormány súlyosabb szankciókkal sújtaná a környezetkárosítókat, és a jelenleg szabálysértésnek számító illegális hulladékkihelyezés a jövőben bűncselekménynek számítana.
A megelőzésében ugyanakkor a szemléletformálásnak is kiemelkedő szerepe van: az országban működő 10 nemzeti park igazgatóságnak ismeretterjesztő, környezeti nevelési programjai évente mintegy 200 ezer embert érnek el.
