Elfelejteni a szeméttelepeket
A Világbank adatai szerint csak a világ városaiban évi mintegy 2 milliárd tonna kommunális hulladék keletkezik. Ez súlyra pontosan annyi, mint ha egy éven keresztül mindennap felhúznák szemétből a legnagyobb gízai piramist.
A városi népesség növekedésével egyre nagyobb mennyiségű hulladék kezeléséről kell gondoskodni, ami sajnos túlnyomórészt még mindig a szeméttelepeken való összegyűjtésben merül ki – mutat rá az Origón megjelent összefoglaló.
Pedig az egyre nagyobb népesség táplálásának kihívásával szembenéző emberiségnek minden hasznosítható földterületre szüksége lenne, ráadásul a szabadban lerakott szerves hulladék rothadásával járó metánkibocsátás csak tovább rontja a klímaváltozás ellen vívott küzdelmünk esélyeit.
Az elmúlt évek adatai azt bizonyítják, a hulladék hasznosítása nem csak sürgető szükségszerűség, anyagi érdek is lehet: a globális hulladékkezelési piac 2017-ben 331 milliárd dolláros volt, de az előrejelzések szerint 2025-re már 530 milliárd dollárosra nő.
Ez részben az új technológiák térnyerésének tudható be, amilyen például a szemétből energiát nyerő erőművek modellje: az Élő Bolygónkon is többször bemutatott, sípályával felszerelt koppenhágai létesítmény például 30 ezer háztartás villamos energiával való ellátásához és 72 ezer otthon fűtéséhez járul hozzá.
Ahhoz, hogy a hulladék ne csak energiaként, de anyagában is gazdaságosan hasznosuljon, jól kiépített hulladékgyűjtő rendszerekre van szükség.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szelektíven válogatott szemét elkülönített összegyűjtésénél hatékonyabb megoldást jelent az optikai válogatók használata. A norvégiai Oslóban például ezek segítségével másfél évtized alatt 10-ről 37 százalékra sikerült emelni a háztartási hulladék újrahasznosításának arányát.
