2020. szeptember 24., Gellért, Mercédesz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egy kicsiny rákféle négy nap alatt feldarabolja a mikroműanyagot

Az írországi kutatók a két centiméter hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag-szemcséket, de hihetetlenül gyorsan feldarabolja nanoműanyaggá.

Mindeddig főként lassú fizikai folyamatoknak – mint a napfény és a hullámzás – tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. Azonban a Corki Egyetem (UCC) kutatóinak felfedezése szerint ez az apró rákféle 96 óra alatt egy sejtnél kisebb méretűvé képes felaprózni a mikroműanyagot – írta meg a The Guardian nyomán az MTI.

Teljesen váratlan volt a felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

„Amikor három éve elkezdtem ezt tanulmányozni, őrültségnek tűnt, hogy ezek a kicsiny állatok képesek feldarabolni a műanyagot, de tanulmányunk azt mutatja, hogy a műanyagdarabkák alkották az állatok gyomrában felgyűlt mikroműanyag mintegy 66 százalékát”

– magyarázta. Mateos-Cárdenas gömbölyű polietilén mikroszemcséket használt, amelyek a műanyag palackok általános összetevői. Minden egyes mikroszemcséhez fluoreszkáló festéket tapasztottak, hogy a műanyag elfogyasztását és feldarabolását mikroszkóppal követni tudják.

A felső képen a mikroműanyaggal borított nővények, az alsókon pedig a bolharákok bélrendszerében feltöredezett mikroműanyag, illetve egy nanoméretű darabka látható Fotó: Alicia Mateos-Cárdenas/ucc.ie

A mikroszemcséket a rákfélék egy mikronnál kisebb, nanoméretű műanyaggá darabolták fel. „Láttuk, ahogy a bolharákok állkapcsukkal megőrölve megeszik a műanyagrészecskéket, és azok eljutnak az emésztőrendszerbe, de azt még nem értjük, miként darabolják le ezek az állatok a műanyagot. Tanulmányoznunk kell ennek a biológiai feldarabolásnak a mechanizmusát” – fogalmazott Mateos-Cárdenas.

Az ilyen jellegű biológiai fragmentáció következtében a műanyag szennyezőanyagok káros hatásai is növekedhetnek. „Ha a nanoműanyag képes áthatolni a sejtmembránokon, akkor ez azt jelenti, hogy a táplálékláncba is beépülhet, azaz felhalmozódhat az állatokban és növényekben, ami újabb, mindeddig ismeretlen potenciális veszélyekkel járhat. A műanyagszennyezés kérdése tehát ezáltal sokkal összetettebbé és aggasztóbbá válhat” - mondta Mateos-Cárdenas.

Neked ajánljuk
Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége Robotok vehetik fel a harcot a tengereket elborító plasztikkal A Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti területén folytatódik az illegális hulladék felszámolása Állami támogatás az elektromos rásegítésű kerékpárokra Egyre kevesebb a jég az Északi-sarkkörön
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam