2020. szeptember 20., Friderika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egyre nő a szemét mennyisége a Tiszán

Idén eddig 1,4 hektárnyi hulladék sodródott le a Tiszán és a mellékfolyókon az országba, míg tavaly egész évben érkezett 1,7 hektárnyi. Kiskörén, a vízlépcső duzzasztójánál a zsiliprendszer segítségével hetek óta tartóztatják fel és emelik ki a zömmel Ukrajnából, Romániából és kisebb részben Szlovákiából, valamint a Tisza felső-magyarországi részéről érkező szemetet.

Áder János köztársasági elnök július elején levelet írt a román és az ukrán államfőnek, sérelmezve, hogy a korábbi ígéreteik ellenére az elmúlt időszak áradásai megint csak nagy mennyiségű hulladékot sodortak át Magyarországra. A szennyezés legfőbb oka, hogy a lakosság – megfelelő és teljes körű kommunális rendszerek híján – ebben a két országban részben a folyók árterébe rakja le a hulladékát – emlékeztet a Népszava.

Idén alig szűk egy hónapig volt teljesen tiszta a Tisza a kiskörei vízlépcsőnél – mondta el a lapnak Fejes Lőrinc, az itteni szakaszmérnökség vezetője. Az első tél végi árhullámmal, február elején menetrendszerűen megérkezett a rengeteg hulladék, amit június elejére sikerült kiszedniük. A második műanyaghullám július 27-én érkezett meg ide, s az eltakarítása várhatóan októberig eltart majd. 

A kiskörei vízerőművet tavaly is elárasztotta a hulladék Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A kiskörei szakaszmérnökség közalkalmazott és közfoglalkoztatott dolgozóinak egy része emiatt a saját, normális munkája – azaz egyebek mellett a gátkarbantartás, kaszálás, vízi utak kijelölése – helyett vagy a szemét kikotrásával és elszállításával, vagy annak átválogatásával foglalkozik. Ilyenkor vízminőség-kárelhárítás címén harmadfokú készültséget rendelnek el, ami egyben azt is jelenti, hogy nem a saját, „békeidőre vonatkozó” büdzséjüket költik, hanem közvetlenül az államtól kapnak pénzt a munkákra.

Sem a szennyező országok, sem a továbbszennyeződéstől megmenekített, délebbi államok nem járulnak hozzá a kármentesítés költségeihez, az teljes mértékben magyar „teher”.

Fejes Lőrinc szakaszmérnökség-vezető szerint minden évben nagyjából 20-50 millió forintot emészt fel a szemét kezelése, s ennek csak nagyon csekély része térül meg a hulladék hasznosításával. 

Neked ajánljuk
A zöldenergia utóélete sem mindig tiszta Izzik a levegő a műanyag körül Csatornaillemtan óvodásoknak és iskolásoknak Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak Gigantikus tetőkert épül Párizsban
Tovább a forrásra: nepszava.hu
Vissza
Hírfolyam