2020. szeptember 20., Friderika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mások szemetétől szenvednek – A hulladékkal kapcsolatos globális kihívásokat csak az afrikai országokkal együttműködve oldhatjuk meg

A környezet megóvása és a fenntarthatóság a migráció mellett az Afrikával foglalkozó uniós politika egyik legmeghatározóbb eleme. A világ károsanyag-kibocsátásának és szeméttermelésének következményei elsősorban az afrikai fejlődő országok lakosait érintik – mondta el a Magyar Hírlapnak Hölvényi György, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának néppárti koordinátora.

A The New York Timesban nemrég megjelent cikk szerint a legnagyobb olajipari cégek erős nyomást gyakorolnak az Egyesült Államokon keresztül az afrikai országokra, különösen Kenyára, hogy visszavonja a műanyagokra vonatkozó szigorú korlátozásokat – emlékeztet az interjú készítője, Zováthi Domokos.

Hölvényi György a felvetésre válaszolva aláhúzta: ezekben az országokban legtöbbször a már egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévők életkörülményeit rontja az importként, feldolgozásra beszállított szemét.

Ennek feldolgozása és újrahasznosítása mára jövedelmező üzletággá vált, ám a hasznát nem az afrikaiak fölözik le: nekik a káros anyagok hatásaival való küzdelem marad.

A szakember Kenya mellett Ghánára is felhívja a figyelmet, ahol a főváros, Accra közelében hatalmas területen dolgozzák fel a részben Nyugat-Európából érkező hulladékot.

Égő elektronikai hulladék a Accrában található Agbogbloshie szeméttelepén  Fotó: shutterstock.com

Hölvényi György szerint a hulladék globális problémájának megoldása csak az afrikai országok egyenlő partnerként történő bevonásával képzelhető el. „Az ottani államok sok tekintetben megelőzték a környezettudatosság terén a világot. Ruanda például 2008-ban döntött úgy, hogy betiltja a nejlonzacskók használatát.”

Az uniós fejlesztéspolitika feladata, hogy olyan környezetet alakítson ki, amelyben az afrikai partnerországok ki tudják használni a „későn jövők előnyét” a környezetvédelem terén is.

– véli Höllvényi György. „Az Accrához, Nairobihoz vagy éppen Dakarhoz hasonló települések közelében lévő, ma a pokol tornácához hasonlítható hulladékfeldolgozókat és -lerakókat fenntarthatóvá kell tenni. Mindezt úgy, hogy ez ne vegye el azoknak az embereknek a kenyerét, akik függnek a hulladék­ipartól” – fogalmazott az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának néppárti koordinátora.

Neked ajánljuk
A sínek mentén is mondjunk búcsút a hulladéknak Itt a feladat: terjed a napenergia hasznosítása, de mi legyen a leszerelt panelekkel? Robotok vehetik fel a harcot a tengereket elborító plasztikkal Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak Gigantikus tetőkert épül Párizsban
Tovább a forrásra: magyarhirlap.hu
Vissza
Hírfolyam