A műanyageső távoli tájakon is szennyezi a talajt
Amerikai kutatók nemrégiben arról számoltak be, hogy 14 hónapon át gyűjtöttek esővíz- és levegőmintákat az Egyesült Államok nyugati részén, 11 nemzeti park területén. A minták 98 százaléka tartalmazott mikroműanyagot.
Az apró műanyagrészecskék átlagosan a begyűjtött részecskék 4 százalékát tették ki. Ebből a vízmintákban 66, a levegőmintákban 70 százalékot a nagyrészt poliészter ruhákból származó mikroszálak adtak.
A számításaik szerint csak a vizsgált területekre – amelyek az ország teljes területének 6 százalékát teszik ki – évente ezer tonna műanyag hullik apró darabkákban.
A valós számok még magasabbak lehetnek, mert a kutatók műszerei nem voltak alkalmasak az áttetsző és a fehér darabkák megszámolására. És persze a még kisebb nanoműanyagok azonosítására sem, amelyek ettől még jó eséllyel szintén ott lehetnek, miután a mikroműanyag-darabkák még kisebb részekre esnek szét.
borúsan fest a jövőnk
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a minták 30 százalékát mikrogyöngyök adták. Ezeknek a használatát a kozmetikumokban már 2015-ben betiltották az Egyesült Államokban, és a most talált mikrogyöngyök jórészt kisebbek is voltak, mint amekkorák az ilyen termékekbe kerültek a tiltás előtt.
A kutatók feltételezése szerint ezek ipari festékekből és bevonóanyagokból származhatnak, ami a festékiparban is felvetheti a mikrogyöngyök tiltásának szükségességét.
A kutatók azt is modellezték, hogy a begyűjtött esőminták melyik viharokból származtak. A szelek képesek felkapni és nagy távolságokra elszállítani a mikroműanyagokat, amelyek a vízpára kicsapódását elősegítő kondenzációs magvakként akár a felhő- és csapadékképződésben is szerepet játszhatnak.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
