2021. október 15., Teréz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miért (nem) a plasztik kémiai újrahasznosítása a megoldás?

Egy friss tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa: a kémiai újrahasznosítás lehet a természetes élőhelyeket fenyegető, évtizedek óta húzódó probléma megoldása. Ugyanakkor az eljárás kritikusai szerint a módszer magas energiaigénye miatt nem fenntartható.

Matthew Jones, a Bathi Egyetem Kémiai Tanszékének professzora, valamint Jack Payne, a Bathi Egyetem Fenntartható és Körkörös Technológiai Központjának doktoranduszjelöltje szerint a kémiai hasznosítás előnye, hogy a műanyagok alap építőelemeit nyerik vissza – írja a The Conversationön közzétett tanulmányt ismertetve a Rakéta.

A világ ugyanis jelenleg a műanyag mechanikai újrafeldolgozására támaszkodik, melynek során a műanyagokat szortírozzák, tisztítják (rendszerint mossák), majd bizonyos mennyiségű frissen előállított, úgynevezett szűz műanyag alapanyaggal keverve újra felhasználják. Ezt az útvonalat követve szinte mindig szükséges új, fosszilis energiahordozókból kinyert új műanyag felhasználása is.

A kémiai újrahasznosítás után ugyanakkor a szűz alkotóelemekkel azonos minőségű alapanyagokat lehet gyártani a használt műanyagokból.

A műanyagok hosszú láncú, polimerekként ismert molekulái kisebb, ismétlődő építőelemekből, úgynevezett monomerekből állnak. A kémiai újrafeldolgozás molekuláris szinten bontja le a műanyagot. Így zárt láncú újrahasznosítás esetén kinyerhetővé válik, nyílt láncú újrahasznosítás esetében pedig átalakítható más, értékesebb vegyi anyaggá – mutat rá a tanulmány.

A GAIA szervezet (Global Alliance for Incinerator Alternatives, szabad fordításban a Nemzetközi Szövetség az Égetés Alternatíváiért) jelentése szerint ugyanakkor 
a kémiai újrahasznosítás kémiai és fizikai szempontból sem jelenthet tartós választ a műanyagok fenntartható visszaforgatásának problémájára. Ennek oka, hogy a kémiai feldolgozás során akkora mennyiségű energiára van szükség, ami voltaképp értelmetlenné teszi a visszaforgatást.

A pirolízisalapú technológiák alkalmazása során jelentős hőbevitelre van szükség, ráadásul a nem megfelelően végbemenő bomlás a köztes anyagok jelentős minőségromlásával, újrafelhasználhatóságuk beszűkülésével jár, amit csak további energia felhasználásával lehet orvosolni.

Neked ajánljuk
India is lép az egyszer használatos műanyagok ellen Idén is sikeres volt a takarítási világnap Már lehet regisztrálni a TeSzedd! hulladékgyűjtő akcióra A videójátékok környezeti lábnyomán is faraghat a Microsoft Továbbra is problémát jelent a nitrátszennyezés Európában
Tovább a forrásra: raketa.hu
Vissza
Hírfolyam