2021. december 4., Barbara, Borbála
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Fulladoznak a műanyagszeméttől a szárazföldi és édesvízi állatok Ázsiában

Ázsia szárazföldi és édesvízi állatfajai „a legsebezhetőbbek közé tartoznak” a műanyag-szennyezettség szempontjából – derült ki egy új ENSZ-jelentésből, amely elsőként vizsgálta, hogy a műanyaghulladékok milyen hatással vannak a vándorló állatfajokra.

A vándorló és vadon élő állatfajok védelméről szóló ENSZ-egyezmény (CMS) titkársága a Mekong és a Gangesz vidékének állataira összpontosította vizsgálatát. A két folyó területéről nagyjából 200 ezer tonna műanyagszemét kerül évente az Indiai- és a Csendes-óceánba.

A jelentés szerint az édesvízi emlősök, például a folyami delfinek és a dugongok esetében „különösen magas a kockázata”, hogy megfulladnak, miután hulladékba, például kiselejtezett halászfelszerelésekbe gabalyodnak, vagy miután lenyelik a műanyagszemetet.

A két folyó mentén továbbá zsinórokba és halászhálókba akadt madarakat és kisebb testű emlősöket is találtak.

A képen is látható kúposfejű delfint, illetve a gangeszi folyamidelfint, amelyek egykor szerte a régióban elterjedtek voltak, ma már a veszélyeztetett állatok közé sorolja a Természetvédelmi Világszövetség Fotó: Dibyendu Ash/Wikimedia Commons/cc by

A kutatók szerint a műanyaghulladékok az ázsiai elefántokra is veszélyesek lehetnek, mivel az ormányosokat már Sri Lankán és Thaiföldön is látták a szeméttelepeken keresgélni, és „műanyagot enni”.

Vándormadaraknál, például halászsasoknál

„megfigyelték, hogy műanyagszemétből, egyebek között horgászzsinórból és hajóhulladékból építenek fészket, amelybe a fiókák aztán gyakran belegabalyodnak, míg az albatroszok könnyen zsákmánynak nézhetik a vízfelszínen úszó műanyagot”.

 A Science című tudományos folyóiratban egy múlt hónapban megjelent tanulmányban európai egyetemek kutatói arra figyelmeztettek, hogy a következő évtizedben megduplázódhat az emberiség éves műanyagszemét-termelése, amely jelenleg nagyjából 45 millió tonnára rúg.

Halászsasfészek műanyaggal „megtámogatva” Fotó: Andy Morffew/flickr.com/cc by
Neked ajánljuk
A nyugdíjba vonuló fúrótornyok nem végzik a szemétben Növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában Még várja a csatlakozókat az Európai Hulladékcsökkentési Hét Vetlényi Alma új kollekciója ha lehet, még zöldebb Katie Patrick: Hogyan mentsük meg a világot
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam