A remeterákokat elbűvöli az óceánokban bomló műanyag
Egy friss kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a szennyező műanyagok kifinomultabb csapdát jelentenek a tengeri élővilág számára, mint eddig gondoltuk.
Az olajsav-amid (Oleamid) nevű adalékanyagról korábban is ismert volt, hogy feromonként működik, vagyis bizonyos tengeri állatok, például a garnélák esetében szexuális izgalmat vált ki a jelenléte.
Egy, az angliai Hulli Egyetemen működő kutatócsoport a remeterákok esetében is hasonló reakciót tapasztalt, ami ráadásul az ízeltlábúak étkezési szokásait is befolyásolja.
Oleamid jelenlétében a hím rákok légzése felgyorsult – az érdeklődés és az izgatottság jeleit mutatták.
A problémás vegyület ugyanakkor egyben a bomló táplálék szagára is hasonlít, ami fokozza a kockázatát annak, hogy a remeterákok a műanyagot élelemforrásnak vélik, és csapdába esnek.
A kutatásunk eredményei alapján a plasztik bomlása fontos szerepet játszhat abban, hogy a tengeri élőlények kapcsolatba lépnek vele – húzta alá Paula Schirrmacher kutató.
Fotó: Pexels.com
A vizsgálat a Hulli Egyetemen megvalósuló kutatássorozathoz kapcsolódott, amely szélesebb értelemben a műanyagszennyezés következményeit a klímaváltozás hatására melegedő és savasodó tengervíz összefüggésében igyekszik feltárni.
Egy másik kutatás a műanyagból származó molekulák kagylókra, illetve azok szaporodóképességére gyakorolt hatását vizsgálta.
Míg a hím állatokra a hőség, addig a nőstény kagylókra egy, a műanyag bomlásából származó vegyület volt negatív hatással – így együttesen pedig a párzási időszakok összezavarodását és az utódok számának csökkenését okozták.
A kutatók arra figyelmeztettek, hogy a hulladék melegebb tengerekben intenzívebben végbemenő bomlására tekintettel az óceánokban zajló folyamatok egymás hatását felerősítve rontják a tengeri élővilág esélyeit.
