A modern ember a homok korszakában él, mégsem bánik vele gazdaságosan
Egy belga és olasz dizájnerek összefogásában megvalósuló projekt az elektromos hulladékból kinyert üveg feldolgozásával vetne véget a nyersanyagpazarlásnak.
Bele sem gondolunk, hogy a homok mindenhol körülvesz bennünket: bonyolult eljárásokkal épületeket, üvegfelületeket, szilikoneszközöket állítunk elő a felhasználásával, sőt, a mikrocsipek és napelemek gyártásához is szükségünk van rá. Ezt a hatalmas nyersanyagigényt pedig folyamatosan a természetből elégítjük ki – az elektronikai eszközökben található üveg újrahasznosítása például elenyésző.
A belga Studio Plastique és az építőanyagokkal foglalkozó olasz Snohetta a Worth Project keretében fogott össze, hogy a természetes táj megóvása, illetve a homok kitermeléséhez kapcsolódó energiahasználat és szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében kidolgozzanak egy eljárást, amellyel – például mikrohullámú sütőkből kinyert – hulladék üvegből állíthatnak elő csempéket és téglákat.
Az üveg formába öntéssel történő megmunkálásával negyedével tudták csökkenteni a felhasznált energia, és több mint felével a kibocsátott üvegházgáz mennyiségét.
Az eljárás kidolgozói bíznak benne, hogy a homokból hatalmas energiabefektetés árán, összetett folyamatokban legyártott alkatrészek a jövőben nem a szeméttelepeken halmozódnak, hanem a fémek hasznosításában elért sikerekhez mérhető arányban hasznosulhatnak, például esztétikus és praktikus építőanyagokként.
.jpg)
