Mi történik a gyűjtőkonténerbe kerülő ruhákkal?
Jelenleg mintegy 1500 konténerben gyűjti a használt ruhákat a hazánkban piacvezető Textrade Kft. A konténerekbe kerülő ruhák és cipők sorsáról, a válogatás és (újra)hasznosítás folyamatáról, illetve a használt ruhákkal kapcsolatos hazai kihívásokról Hartay Mihály, a vállalat kommunikációs vezetője beszélt a Helló Vidéknek.
Magyarországon évente átlagban 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki az emberek. A gyerekholmik ajándékozásának kivételével – aminek hazánkban nagy hagyománya van – a ruha többsége a szemétben végzi – mondta el Hartay Mihály, a Textrade Kft. kommunikációs vezetője.
A székesfehérvári cég még 1990-ben alakult, fő profiljuk a használtruha-nagykereskedelem. Üzemükben közel 200 főt foglalkoztatnak, éves szinten több mint 40 ezer tonna használt ruhát dolgoznak fel – ebből 10 ezer tonna származik itthonról.
Több mint 1500 hazai helyszínen gyűjtenek, de sok visszajelzést kapnak arról, hogy ez kevés: a konténerek kihelyezése ugyanakkor az önkormányzatokon is múlik.
A bálázatlan, a konténerben összegyűjtött ruhaneműket a székesfehérvári gyárban szállítószalagon válogatják át. A hulladékként kidobásra kerülő ruhaneműk 60 százaléka ruhaként hasznosul: döntő többsége a Közel-Keleten, a Távol-Keleten, Ázsiában és Afrikában kerül értékesítésre.
10-12 százalékából géptisztító rongy készül, a fennmaradó rész, mintegy 15 százalék pedig a cementgyárban kerül elégetésre: energiát termelnek vele, a keletkező hamut pedig a cementhez keverik.
A vöröskereszt munkáját is segítik
A vállalat gyűjtőpontjait a nagy hipermarketeken kívül a Magyar Vöröskereszt épületei mellett is megtaláljuk: a szervezettel több mint 20 éve működnek együtt. A konténerbe tett ruhák nem kerülnek egyenesen a rászorulókhoz: az emberek a téli ruhától ugyanis tavasszal, a nyári ruhától télen szabadulnak meg. Ráadásul a karitatív szervezeteknek sem helyük, sem emberük nincs, hogy kezeljék a lakosoktól beérkező ruhákat.
Az együttműködés keretében a Vöröskereszt-alapszervezetek által igényel ruhákat a vállalat folyamatosan biztosítja.
A szakember szerint a textil-újrahasznosítás jelenleg üzleti szempontokon nyugvó rendszerét az új uniós szabályozás alakíthatja át: a gyártók és kereskedők felelősségét is érvényre juttató rendszerben a szelektív hulladékgyűjtés a használt ruhaneműkre is kiterjed majd.
