2022. május 29., Magdolna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A bányahulladék és a Gerecse sorsa szempontjából fontos térképet készítettek az ELTE kutatói

Az egyetem munkatársai a Gerecse hegység mozgásveszélyes területeit és a bányászati hulladéklerakóit térképezték fel komplex térinformatikai modellezéssel.

A különböző csuszamlások, omlások és suvadások ma is aktívan formálják a Gerecse felszínét, különösen a hegység alacsonyabb, laza üledékekkel borított lejtőin, a patakvölgyekben és a Duna menti magaspartokon. Mivel itt sokszor a művelés alatt álló vagy beépített területeket is veszélyeztetik, ezért fontos a mozgásra hajlamos részek minél pontosabb ismerete – ismertette az egyetem közleménye alapján az Inforstart.

A Gerecse és a Dorogi-medence környezetében számos már nem működő bánya és a bányászathoz kapcsolódó hulladéklerakó is található. A bányászati területek egy része az ott tárolt anyagok kedvezőtlen állékonysága miatt alkalmatlan az egyéb hasznosításra.

Az intézmény kutatói együtt vizsgálták a felszínmozgások és a bányászati hulladéklerakók sokszor erősen összefüggő témakörét.

Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza összetett térinformatikai elemzés során, saját fejlesztésű program segítségével modellezte a Gerecse felszínfejlődését alakító lejtős tömegmozgásokat.

Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense a bányászati hulladéklerakók felszínének stabilitását vizsgálta gépi tanulással végzett osztályozással.

A Gerecse hegység Péliföldszentkereszt közelében
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A térképészek a Journal of Maps folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint az Országos Felszínmozgás Kataszter adatbázisát és földtani térképeket felhasználva, illetve azokat saját terepi adatgyűjtéssel kiegészítve jelölték ki a korábbi felszínmozgások által érintett területeket, majd az ezek geomorfológiai és földtani viszonyait figyelembe vevő modellekkel megbecsülték, hogy a terület lejtői milyen mértékben hajlamosak újabb mozgásokra.

A kutatás rávilágít arra, hogy a Gerecse, de főképp a Dorogi-medence területén számos bezárt vagy felhagyott művelésű bányászati hulladéklerakó található, ám közülük csak kevés esett át rekultiváción, és nem hasznosítható más célokra.

Az egyelőre nem helyreállított területek továbbra is figyelmet igényelnek, különösen, ha veszélyes anyagokat tartalmaznak vagy mozgásra hajlamosak.

Neked ajánljuk
Magyar cég fejlesztése hozhat áttörést a bioműanyagok világában A technológiát hívják segítségül az óceánokba szivárgó szemét megállításához A magyarok többsége támogatná a műanyag palackok visszaválthatóságát Ennyi energiát termeltünk 2021-ben Északkelet-Európa lesz a kontinens éléskamrája?
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam