2022. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A tengeri műanyagszennyezés nem csak a trópusokon, Norvégia szigetvilágában is pusztít

A Trøndelagban található Froan természetvédelmi terület Skandinávia egyik legnagyobb tengerparti rezervátuma. Csakhogy a part menti áramlatok elkerülhetetlenül a partokra mossák a tengeri hulladékot, miközben a helyi hajózás és halászat is jelentős szennyezést halmozott fel.

2017-ben már szerveztek tisztítási akciót a természeti kincsként számon tartott területre, most pedig a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) kutatási projektje feltérképezte a műanyagszennyezést – derül ki az Euronews riportjából.

Az elmúlt négy évben 5,5 millió liternyi tengeri hulladékot gyűjtöttek össze a rezervátumból és a közeli Mausund tengerparti faluból – az önkéntes szemétszedési akcióhoz 1500-an csatlakoztak.

A felmérések alapján a partra sodródott műanyaghulladék mintegy 70 százaléka külföldről származik, ugyanakkor a szigeteken található hulladék túlnyomó arányban a hajózáshoz és a helyi iparhoz köthető.

A Science of the Total Environment nevű folyóiratban publikált tanulmány alapján a helyszínről vett talajminták összetétele kifejezetten aggasztó: az összekuszálódott halász-, illetve vonóhálók miatt a nagyobb darabokban átlagosan 25 százalék körüli műanyagtartalmat mutattak ki, de volt példa 72 százalékosra is.

A kutatók 13 talajmintát gyűjtöttek (27 liternyit) – némelyikben két és félszer annyi volt a műanyag, mint a föld. Egy negyedrészben műanyagból álló 27 literes talajmintában található szennyezés a kutatók számításai szerint körülbelül 530 millió mikroműanyag-részecskére bomlik le.

A kézi takarítás hosszú távon szintén fenntarthatatlan a helyiek számára. Gépi megoldásokat sürgetnek, hogy a talajt alaposan meg lehessen tisztítani, és így az élőhelyek ismét megújulhassanak, és az élővilág is visszatérhessen.

Neked ajánljuk
Egy hűtőszekrény is előkerült a Rába nagytakarításakor Sikerül túljárni a szemetelő varjúk eszén? Egy finom ebédet könnyű megemészteni, a nyomában maradó környezeti terhelést már nehezebb A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: eurones.com
Vissza
Hírfolyam