Nemzetközi egyezmény vethet gátat a mindent elborító műanyagárnak – a gyártók a korlátozás ellen vannak
Február 28. és március 2. között több mint 100 ország részvételével kerül sor az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének ülésére, amelyen megkezdődhet a sokrétű klímavédelmi és ökológiai kockázatot hordozó műanyagválság kezelését célzó egyezmény kidolgozása. A műanyagipar igyekszik eltántorítani a résztvevőket a drasztikus lépésektől.
A Nairobiban tartandó ülésen megfogalmazásra kerülő egyezménytervezet a várakozások szerint a párizsi klímamegállapodáshoz hasonló jelentőségű lehet, amennyiben az országoknak sikerül megegyezniük az egyszer használatos műanyagok gyártásának és felhasználásának korlátozásában – mutatott rá a Reuters.
A műanyaggyártás szabályozását 50 részt vevő ország, köztük az unió 27 tagállama, illetve egy 2019-es nemzetközi felmérés alapján a közvélemény széles csoportjai is támogatják, sőt: nemrégiben olyan nagy műanyagfelhasználók is kiálltak az egyezmény szükségessége mellett, mint a Coca-Cola és a Pepsi.
A műanyaggyártók, illetve az olajvállalatok és ezek szakmai szervezetei ugyanakkor – látszólag támogató kommunikáció mellett – Európában és Amerikában egyaránt a korlátozás bevezetése ellen agitálnak, és a hulladékkezelési és újrahasznosítási rendszerek fejlesztése mellett lobbiznak.
A Reuters által megismert dokumentumokban foglalt érvek szerint a műanyag csomagolások visszaszorulása csökkentené az élelmiszerek eltarthatóságát, akadályozná a rászoruló csoportok vízellátását, illetve a maszkok és kesztyűk megnövekedett használata miatt közegészségügyi kockázatokat hordozna.
Az iparági szereplőket összefogó Amerikai Vegyészeti Tanács (ACC) álláspontja szerint a műanyag helyettesítését célzó csomagolási megoldások (üveg, papír) nagyobb súlyuk miatt nagyobb kibocsátást is eredményeznének. Ugyanakkor ez a kalkuláció nem számol a műanyaghulladék összegyűjtésének, kezelésének és újrahasznosításának klímalábnyomával, ahogy a természetbe szivárgó szennyezés hatásaival sem.
Eddig mindössze a valaha legyártásra került műanyag kilenc százalékát hasznosították újra. Az önkéntes erőfeszítések csúnyán megbuktak – hangsúlyozta az egyezmény szükségessége mellett állást foglaló kutató, Trisia Farrelly. „Mérhető, időhöz kötött célokra van szükség.”
A műanyagtermelés 40 százalékát egyszer használatos termékek teszik ki, amelynek jelentős része Amerikában kerül legyártásra és felhasználásra, ezért az Egyesült Államok álláspontja döntő jelentőségű lehet a tárgyalások sikere szempontjából. A korlátozás szükségessége mellett érvelők szerint a termelés visszafogása nélkül az egyezmény nem érné el a célját.
