Így lehet tudatos hulladékkezelésre ösztönözni az embereket
A válasz nem a lelki fröccsben, hanem a játékosságban és a kényelemben rejlik: a Behavioural Insight Team (BIT) a viselkedési közgazdaságtan jól ismert eszközeit segítségül hívva vizsgálta meg, hogyan lehet elősegíteni a tudatos hulladékkezelés elterjedését.
A G7 a szervezet kutatásának eredményeit ismertetve rámutatott: az embereket nem lehet bűntudatkeltéssel vagy az erkölcsi kötelességre hivatkozva rávenni, hogy felhagyjanak a szemeteléssel, illetve a megfelelő helyre dobják a hulladékot.
Jól működik viszont, ha nagyon megkönnyítik az emberek számára, hogy megtalálják a szemetest. Erre épült a Hubbub kezdeményezése is. A környezetvédelemmel, körforgásos gazdasággal foglalkozó csoport tagjai a gamifikáció eszközével élve látványos kukákat helyeztek ki:
volt olyan szemetes, amely a sötétben világított, másiknál a szemét ide vagy oda dobásával szavazhattak valamilyen kérdésben, illetve disco kuka is, ami villogott és zenélt, ha valamit beledobtak.
Ezekkel az eszközökkel 75 százalékkal tudták csökkenteni a szemetelést. Ugyanakkor azon a területen, ahol a hagyományos, negatív üzenetekkel próbáltak a szemetelés befejezésére ösztönözni, 10 százalékkal nőtt az eldobált hulladék mennyisége.
A szelektív hulladékgyűjtés esetében a kényelem lehet a kulcs: léteznek már olyan üzemek, ahova mindent el lehet vinni egyben, és a dolgozók válogatják szét a különböző anyagfajtákat. Bár ez némileg növeli a rendszer működtetésének költségeit, de nagyobb lenne az összegyűjtött, újrahasznosítható hulladék mennyisége.
Emellett a szelektív kukához kihelyezett szemléletes grafikák is sokat segíthetnek abban, hogy megfelelő helyre dobják a szemetet az emberek, illetve kisebb nyereményjátékokkal is lehet segíteni a megfelelő szokások kialakulását.
