Norvégia fővárosa 2019-ben elnyerte az Európa zöld fővárosa címet, nem véletlenül, hiszen aktív szereplője a klímaváltozás elleni harcnak.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a világszervezet Biztonsági Tanácsában azt mondta, hogy a legrosszabbtól tart, ha a világ ugyanazzal a megosztottsággal és zűrzavarral kezeli a klímaváltozás elleni harcot, mint a koronavírus-járványt.
Kiderült, hogy 1991-ben –69,6 °C-ot mértek Grönlandon, így 2 Celsius-fokkal megdőlt az eddig ismert hidegrekord az északi féltekén.
Az illegálisan elhelyezett hulladék felszámolására indított „Tisztítsuk meg az Országot!” elnevezésű program első ütemére 13 milliárd forintot biztosít a kormány – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára szerdán Esztergomban.
„Nem szabad pánikolnunk, mert ha azt tesszük, arra késztetjük a politikusokat, hogy rövid távú megoldásokban gondolkodjanak. Ezek drágák, és nem is hatékonyak. El kell érnünk, hogy jó döntéseket hozzanak, amelyek hosszú távon lesznek gyümölcsözők, ehhez pedig le kell állítanunk a klímapánikot” – vallja Björn Lömborg, a Dán Környezetvédelmi Értékelő Intézet igazgatója és A szkeptikus környezetvédő című könyv szerzője, akivel a 24.hu a Brain Baron tartott előadása után készített interjút.
Klímacsúcsot szervez december 12-re az Egyesült Királyság és az ENSZ a párizsi klímamegállapodás ötödik évfordulójára – jelentette be a világszervezet és a brit kormány szerda éjjel.
Technikai és gazdasági szempontból is lehetséges, hogy az EU tagállamai 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék üvegházgáz-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest – állapította meg az Agora Energiewende és az Öko-Institut közös tanulmánya.
„Fel kell készülnünk arra, hogy ezt a válságot – hacsak gyökeresen nem változtatunk eddigi életmódunkon – újabb, és akár a Covidnál jóval súlyosabbak követhetik” – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök szerdán, az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán elmondott, videón közvetített beszédében.
Védelmébe vette a koronavírus-járvány brazíliai kezelését és környezetvédelmi politikáját Jair Bolsonaro brazil elnök az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakán mondott beszédében, ugyanakkor Hszi Csin-ping kínai elnök a párizsi klímaegyezményben vállalt kínai kötelezettségek teljesítésének gyorsítására tett ígéretet.
A ProPublica és a New York Times Magazin új, interaktív térképsorozata megmutatja az éghajlati viszonyok lehetséges változásainak alakulását az egész országra vetítve, és adott esetben lakhelyük elhagyására figyelmezteti az embereket.
Egyhangúlag fogadta el helyi idő szerint hétfő este az ENSZ 193 tagállama azt a nyilatkozatot, amelyben a világszervezet létrejöttének 75. évfordulója alkalmából globális összefogást szorgalmaznak a világot érintő kihívásokkal szemben.
A Föld népességének leggazdagabbjai több mint kétszer annyi klímakárosító szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint az emberiség szegényebb része – állapította meg az Oxfam nemzetközi civil szervezet jelentésében, melyet az ENSZ-közgyűlés 75. ülésszakának kedden kezdődő általános vitája előtt mutatott be.
Csehország nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság új elvárását, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – jelentette ki Karel Havlícek cseh kormányfőhelyettes, ipari és kereskedelmi miniszter szerdán Prágában.
A Fresnóban pusztító tűzvész olyan intenzívvé vált, hogy egy saját felhőt, úgynevezett pirocumulonimbust hozott létre.
Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.
A jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kellene inkább csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását – jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.
2030-ra 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az Európai Unió, az új célkitűzést a bizottság elnöke jelenti be szerdán.
A növekvő közegészségügyi aggodalmak miatt a városok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek levegőjük megtisztítására. De mekkora energiabefektetésre van valójában szükség ahhoz, hogy újra friss levegőt szippanthassunk?
Az északi félteke számára ez volt a legmelegebb nyár az európai klímafigyelő program, a Copernicus 1979-es indulása óta.
Mivel számos kritika érte a valótlan hírek terjesztésében játszott szerepéért, a közösségi oldal klímatudományi információs központot hoz létre, hogy kiemelje a klímaváltozásról szóló, megbízható forrásokból származó ismereteket.
